MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései (XXXV.51.c) 1962

1962. augusztus 24. • 157. őe. - Oldalszámok - 1962. 157. 20.

-.3 Az eredetileg második lépcsőbe tervezett különleges minőségU ós ötvözött acélszalagok gyártásának fejlesztásót, részben Csepelen, részben pedig az uj nemes acélműben fogják gyártani. Problematikus a huzalmü fejlesztése is még mindig nincs döntés a huzalmü Salgótarjáni, illetve medencei fejlesztését illetően. Felmerült olyan qlképzelés is, hogy az uj huzalmüt az ország más területére telepítik. N em tisztázott a kovácsoló mü jövője. Nincs kellő előrehaladás a kéaaregyártás szélesítését illetően sem. Nem megnyugtató* a ZIM St. gyáregysége termelési perspektívája sem. Az (izem továbbra is a széntUzelésU tüzelő berendezések tüzhelyek-és kályhák gyártását végzi. B mellett azonban különféle kondenz edér nyéket, Is szelepeket valamint egyéb fogyasztási vasárukat gyárt. Távlatilag szemlélve azonban a széntüzelási fűtőberendezésekben jelentkező igények csökkenni fognak, és igy át kellene térni a oscpfolyós/ée gáznemű tüzelőanyagokkal működő fűtőberendezések gyártására. Ez a probléma azonban még ninGs megfelelően tisztázva. Véleményünk szerint nem.megnyugtató a Nógrádi Szénmedciroe távlati fejlesztésének helyzete.' Tekintve, hogy r, medencének nincsenek nagyobb oéífogyasztói ezért itt a termelési követelmények szorosan összefüggenek az országos szénigény alakulásával. A szénbányászati tröszt jeíenleg dolgozik a szénmedence 2o eves távlati fejlesztési tervén. Az országos szénigények távlati alakulására jelenleg kát alternatíva mozog. Egy mérsékeltebb fejlesztést irányoz elő, amely szerint Nógrádban I960, és 198o. között mintegy lo 55-ksl csökken a tröszti termelés, A minisztérium távlati tervezési gyakorlatában ezt a fejlesztési alternatívát veszi alapul, A második alternativa szerint a nógrádi szénmed.encének a második ötéves tervben e!Nrt3,5 millió tonnás kapacitását kellene tartani 198o<-ig, A két elképzelés fölött azonban még döntés nem született tekintve, hogy ez a kérdés,szorosan Összefügg a KGST és a hazai fütőanyagtermelás kérdéseivel. Az ipari üzemek termelésének szerkezete maga is része a műszaki fejlesztésnek, de egyben feltétele is. Bizonyítéka ennok az, hogy ahol kialakultak a profilok^ ott a rekonstrukciók megvalósításával legnagyobb ütemű a műszaki fejlesztés is. Példa erre a Nógrádkövesdi Kőbánya, ahol a teljes gépesítés következtében a