MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1955
1955-07-11 31_a/47. őe. - 47/33
• rv 2 .Meg kell mondani - nem történhet az meg, filnt az elmúlt évben, hogy több rtcraielőszövetkezeti tag családtagija az aratás Ideje alatt a piacra járt tejet árulni ahelyett, hogy á termelőszövetkezetnek segített volna az aratásban és akkor nem kellett volna hlvnl ipari munkásokat az aratásra. Most a termelőszövetkezeteknek saját erejükből kell elvégezni az aratást. Ez ugy az ő érdekük, mint az államé* A következő kérdés a tarlehánt a és a másodvetásnék a kérdése. 3000 kh. másodvetés van előirányozva megyéni-nek, ez valőban teljesíthető. De a tapasztalat azt mutatja, hogy ez* zel a kérdéssel sem foglalkozunk ugy, mlntahogy kellene. Tavaly a karancskeszl termelőszövetkezetben másodvetésként /nyári vetésként/ burgonyát ültettek és olyan szép terméseredményeket értek el, hogy aost má r megfogadták, hogy mindig fognak vetni másodvetést. Alapvető kérdés a másodvetés fokozása azért Is, mert ezzel takarmány készletünket növeljük, mert takarmányunk kevesebb lesz, mint tavaly volt. Most *ég nem gondolnak arra, hogy hogyan fogják átteleltetni az állatokat a télen, ezért meg kell magyarázni, hogy milyen jelentő cége van a sllőzásnak. A cséplés és a begyűjtéssel kapcsolatban: hibája a jelentésnek, hogy keveset beszél a begyűjtési feladatokról. Hiba annál Is Inkább, mert újszerűen vetődik fel a szabadfelvásárlás kérdé A cséplőgépeknél helyes lesz fölvetni a cséplőgépek újra átnézését, mert a jelentés Is fölveti és a ultővi tapasztalataink Is vannak, ho t y amikor beállították a gépet csépelni, akkor vették észre, hogy rossz, emiatt egy-két nap kiesés volt. Erre nekünk ujből fel kell hlvnl a gépállomások figyelmét. A cséplésen belül másik kérdésként szintén fel kel vetni a munkaerő problémákat, amik még mindig nincsenek meg* oldva. Habár idejében fölhívtuk a géépállomások figyelmet érre. Be ugy látszik elbizakodottá tette őket az, hogy a múlt évi munkaerők megvannak a csépléshez és nem kell különösebb erőfeszítést eszközölni. Gépállomásoknál, ahol még nincsenek biztosítva a munkaerők a legrövidebb időn belül állítsák össze a munkacsoportokat. Igen fontos kérdés a gépeknél, hogy szemveszteség nélkül csépeljenek. Az kell, hogy a cséplőgépvezetők nagyon alaposan ki legyenek oktatva, hogy megtudják állni helyűket. Itt vetőd dik fel az a kérdés, hogy a cséplőgép ellenőrzése kinek a kötelessége. Mindenkor a gabona elcsépléséért a gépállomások a' felelősek. * J em a begyűjtési szervek, hanem maguk a gépállomás igazgatok személyszerinti Ezt a kérdést felelősségteljesebben fel kell vetni a gépállomások felé, konkrétabban a páezté fépállomásnál mutatkozik meg, hogy nem bíznak a traktorosokén. Itt a gépállomások mngukről akarják a felelősséget elhárítani és azt állítják, hogy a gépkezelőnek csak az a feladata, hogy a gépet megindítsa és leállítsa* Ami még Igen fontos kérdés a cséplőgépkezelők beállítása. Nem szabad megtörténni annak, hogy osztályidegent, kulákot, vagy csendőrt állítsanak erre a posztra. Még akkor sem szabad megtenni, ha a községben egyáltalán nem találnak erre alkalmas embert. Akkor meg kell oldani ugy a dolgot, hogy üzembői ipari munkást vesznek ki erre az időre. A felelős vezetőtől nagyban függ az, hogy hogyan van elcsépelve a gabona él hogyan van as elszámolva. Most még jobban megfognak próbálkozni, Hint az elmúlt években részben azért, hogy kevesebb
