MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1951

1951-07-03 31_a/24. őe. - 24/190

A legnagyobb hiányosság mutatkozik a Salgótarjáni oáras- terulcűon, ahol összesen poo hiáiáy. van, e Hiányon tulmenoleg a másik fő hiányosé ság az is, hogy 71 cséplőgép, 43 kalákába fog csépelni, ez a szám azt mutatja, hogy mi a Megye bizottság mezőgazdasági osztálya és maga a Járás Bizottság sem foglalkozott a munkaerő idöoeni biztosításával a salgótarjáni járás területén, és még kevésbé foglalkozott a <3. i'^nács, de nem foglalkozott a Ji. .;•;. líBSz. sem.. Magán Járási fanács oppnrtumista álláspontra helyezkedett a ^nehézségekkel kapcsolatba és ugy igyekezett a területén a cséplőgépekhez a szükséges munkaerőt biztosítani, hogy papirnyomatványt készített el a falusi tanács elnökök részére

} amelybe kötelezte okot, hegy kalákába csépeljenek a saját területükön, és ehhez biztosítsák a megfelelő munkaerőt. Ebben a kérdésben az intéztedést maga a Megye üiaottsag ugyanígy, a Hegyei fanács is megtette, a megalkuvóval szemben. Megkell mondani őszintén, hogy mi a Hegye , Bizottság ezen belül a nézőgazdasági osztály sem tettünk meg mindent a szervező bizottság idevonatkozó fcatar* satának a végrehajts íábán, hogy biztosítsuk toburzásbű keresztül a szükséges munkaerőt, és nem adtuk meg a legmesszebb menő támogatást a munkaerő hivatiának, habár több esetben konkrét segítséget adtunk . Rém folytattunk szívós, felvilágosító munkát a széles dolgozók között a-munkaerő toborzással kapcsolatban, ennek ellenére a gyakorlatban ismét ocoizonyosoaott Rákosi elvtársnak az a mondása, hogy e-ye s heleykenelooü járnak a tömegele, mint a vezetők, ezt bizonyítsa a rétsági Garas területen az a példa Is, hogy az egyik magántulajdonba lévő cséplőgéphez 8 munkás ment szerződést kötni, aki-azzal utasított el a cséplőgép „ulajdonos, hogy miért nem hoztak irást a 'fanács elnöktől, nem elég az, _ hogy csak szóbelileg hivatkoznak rá. L Tanácselnök, mint ez a pelaa is mutatja, maga sem,fordított komoly gondot, a cséplődgéohez szükséges szerződéses munkaerő biztosítására. ^ Vagy pld. ha megnézzük Mátranovákon az MNDSz. asszonyokat, ahol én magam"és a megyei titkár elvtáro le. velem volt ürk. :t ajánlkoztak brigádot alakítani, hogy megsegítsék az Állami Gazdaságot, vagy valamel; ." . fc.zco.-t . aratási '•-• ' a-,cséplés! munkák elvégzésében. Ilyen egézséges jelenségek több helyen is megmutatkoztak a megyénk területen, amelyről, az MiíBSz. Járási és megyei titkársága nem is tud. Ugyan ez elmondható a BISz. szervezet vonalán is. Maga a DISz. megyei vezetőség nem foglakozott eléggé a DISz. brigádok megszervezésével, hogy biztosi tea az aratás cséplés időbeni elvégzését a megyénk szocialista szektorai megsegítésére. A DISz. Megye Bizottság nem igyekszik a megyénk területén a Komszomol példáján nevelni az ifjúságot, hogy betöltsék azt a szerepet, amely reájuk vár, a termelésben, a rohamcsapat szerepét, ez az oka annak, hogy a minapig a BISz. Megye Bizottság jelentése szerint le nem ellenőrzött adatok szerint 34- arató brigád, 337 fővel van megalakulva . Ugyanig i az MNDSz. vonalán is szervezés alatt vannak az arató brigá- dok, amelyről 'pontos kép a megyei ^ITBSz.-nek nincs és több helyen közösen szervezik a BISZrel, ugyanakkor a munkát nem hangolják össze, így sem az egyik, sem a másik tömegszervezetnek nincs tísztalépe, az arató brigádok eddigi megszervezésében. Helyes lenne ha az MEFDSZ, és a BISz. Megye.bizottság összehangolná a munkáját és le ellenőrizné a mjgye területén a már megszervezett arató brigádot és azt helyesen osztanák el a szocialista szektorokban, s a»hol szükséges egyes esetekben'egyéni dolgozó parasztokhoz is. i/i n