MDP Nógrád Megyei Bizottságának (1954-től Végrehajtó Bizottságának) ülései (XXXV.31.a) 1951

1951-07-03 31_a/24. őe. - 24/189

- 2 illetve, akkor mutatkozott meg a legélesebben, amikor a Legye bizottság segitséget adott a DISZ. BflJDSz. szervezeteken keresztül brigádokat szerveztünk társadalmi munkára, hogy oehozzák a lemaradást a növényápolási munkáknál. Pld. megtörtént az, hogy a kimenő brigádokat egyes gazdaságba nem fogadták es nem adtak munkát a részükre, mint borsosberény, Szécsény, Magyarnándor Állami Gazdaságokban. Ahol adtak is munkát a £13 z .-nek mint pld. Salgótarjáni Vadaskerté, 72 fillért fizették egésznapi teljesítményükért. Lebecsülték a segitséget es a teljesítményüket, mondva azt, hogy több kárt csínálnak, mint hasznot. Amikor utána néztünk kiderült, hogy a társadalmi munkában kimenő brigádok minőségi jó munkát végeztek, ugy Pásztón, mint a Vadaskertbe és a többi állani Gazdaságokban. Hegy milyen nagy fokú az Állami Gazdaságon belül a felelőtlenség, erről maga Kelemen elvtárs, az uj megyei állami gazdaság vezetője mondotta el nekem személyesen azt, hogy a Hógrádmarcali megyei állami Gazdaság értekezleten hozott határozatot amely a szombati üzemértekezletre vonatkozott, több gazdaság veí:etője, és fő agronőmusai nem tartották be és nem lett megtartva az üzemi értekezlet, ahol megtárgyalták volna a gazdaságokon belüli további tennivalókat. Énen a megyei értekezleten én magam is megjelentem és igyekeztem módszertani segitséget is nyújtani a gazdaság vezetői részere. A gazdaság vezetők már több esetben lettek pénzbirságolva a felelőtlen munkáért és egyesek leváltva mint pld. Nográdmarcalból a Megyeri gazdasági vezető, Szegényből Laczkó nóbert volt gazdasági vezető helyetes. Azok felé a gazdaság vezetők felé, ahol a mulasztás megtörtént Párt vonalon fegyelmit inditunk ellenük, amely most van folyamatba. Mest pedig áttérek a munkaerő biztosítására, ugy az aratás mint a cséplőgéphez eddig hogyan biztosítottuk; a munkaerőt megyénk területén; Itt szeretném megemlíteni azt, hogy nány kh. gabonát kell ez évoe learatnunk és elcsépelnünk, 60 ezer 93 kii. búzát, 19 ezer 322 kh. rozstt, 9o4 kh. ősziárpát, 33*632 kh. tavaszi árpát, és 5.354- kh. zabot., összesen: 119.24-0 kh.-t kell learatni, elcsépelni és a begyűjtést időben elvégezni megyénk területén. Ezt a munkát 6-8 hét alatt kell elvégeznünk. A terméshozamunk is bőségesebbnek Ígérkezik mint a tavalyi volt, ez megköveteli, hogy a megfelelő munkaerőt időben b ztositsuk a. megyénk területén, hogy zavartalanul, időben, a Minisztertanács határozata szerint eltudjuk végezni az ezzel kapcsolatos munkákat. hézzük peg a munkaerő szükségletet szektoronként és összesen, ugy az aratásház, mint a cséplőgéphez: Állami GazdaságekhasB 1.172 fő kell, eddig biztosítva van I08I fő, hiány 91 fő. Ez vonatkozik az aratás és csépléshez. Gépállomásainknak 148 gépe van, amellyel csépleni fog, ehhez a szükségeNmunkaerő 3.24o fő, eddig le van szerződve 2.7o9, 151 cséplőgéphez, a plussz 17 cséplőgéphez biztosítva van ugy, 422 fő, hogy kalákába fognak csépelni. A fennálló hiány, lo9 fő. Egyéni cséplőgép 19o ehhez a szükséges munkaerő 4.o97 fő, eddigié van szerződve, 2.253 fő, és 1718 fő kaláka csépléshez van biztosítva, hiány 126 fő, az egyéni tulajdonba lévő gépekhez. munkaerőt igényeltek az aratáshoz megyénk területén kulákok és középparasztok^ 2.656 főt, ebből le van szerződve 2.554 fő, hiány lo2 fő."" Összes hiány: a munkaerő gazdaálkodás jelentése szerint 428 fő, a megyénk területén. Itt szeretném megemlíteni azt, hogy a szegény és a középparasztok arató munkászeükségiétét nem tudjuk pontossan kimutatni megyénk területén. A véleménye a Tanácsoknak az, hogy ezeknél a gazdáknál, akik nem igényeltek munkaerőt, saját munkaerejükkel időben eltudják végezni az aratást és a cséplést. •A