Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)

EGYÉN ÉS HATALOM - 20. SZÁZADI TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK - Szakolczai Attila: Az 1956. október 31-i szovjet döntés lehetséges magyar okai - Karhatalomból nemzetőrség

pontom szerint a megölt sorávósok, de még a honvéd tisztek vagy a halálo­san megsebesített Mező Imre tragikus sorsa sem volt önmagában olyan sú­lyú Moszkva számára, hogy az új döntést indokolta volna. A Moszkvába befutó jelentések már korábban is tartalmaztak híradásokat hasonló borzal­makról. A szovjet vezérkar például úgy értesült, hogy a Várpalotán október 26-án elesett szovjet katonák közül „néhány katonának és tisztnek el volt törve a keze és a lába, öt embernek le volt vágva a feje, és - a fennmaradt iratok szerint - egy szovjet katonát karóba húztak". 13 (Ezeket a híreket az eddig feltárt magyar források nem erősítik meg.) Nagyon is valószínű azon­ban, hogy a menedéket kérő ávósok rémtörténeteiből és az ávósok (védő)­őrizetbe vételéről (amit Kádárék november 4-e után kivégzésük előkészítése érdekében hozott intézkedésnek tekintettek) kapott hírekből a Kremlben nemcsak az államvédelem szétesését látták, hanem a Magyarországon egyre fenyegetőbb terrorhullám veszélyét is kiolvasták. Szeröv már október 29-én azt jelentette, hogy „Egyes körletekben fegyveres személyek a lakásokban felkutatják a kommunistákat, és agyonlövik őket. Csepel gyárvárosban (Bu­dapest közelében) agyonlőttek 18 kommunistát. Vannak esetek, amikor vá­rosközi autóbuszjáratokon az ellenforradalmi banditák ellenőrzést tartanak, és ha valakiről megállapítják, hogy kommunista, azt leszállítják és agyonlö­vik." 14 Dékán István arról tájékoztatta a KGB vezetőjét, hogy „gyilkolni kezdték a belügyi szervek tagjait és családtagjaikat". 15 Miközben tehát az államvédelem a tervezett feltételek teljesülése előtt, ráa­dásul a szándékolt megőrizve megszüntetés helyett szétesett, az új karhatalom felállítására irányuló törekvés október 30-ára sem hozta meg a várt eredményt, sőt, vezetése és jellege az eredeti tervekhez képest döntően megváltozott. Az események átértékelésével és az abból fakadó új politikával kapcso­latban már október 28-át megelőzően léteztek elképzelések az új karhatalom felállításának módjáról és feladatairól. Október 26-án két nagyimrés kom­munista, Herpai Sándor és Józsa Péter dolgozott ki egy rendezési tervet, amely szerint a legáltalánosabban elutasított és (fegyverrel is) támadott erő­ket, a szovjet csapatokat és az ávót vissza kell vonni, a rendfenntartást a honvédség és a rendőrség vegye át, segítségükre „munkásokból és a felke­lésben részt nem vett, a párthoz és kormányhoz hű egyetemistákból szer­vezzenek nemzetőrséget", a felkelőket pedig szólítsák fel a fegyver letételé­13 KIROV1996. 132. p. 14 Szeröv jelentése Mikojannak és Szuszlovnak, 1956. október 29. SZEREDA-SZTIKALIN 1993.122. p. 15 Szeröv jelentése Mikojannak és Szuszlovnak, 1956. október 29. SZEREDA-SZTIKALIN 1993.124. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom