Szívvel és tettel. Tanulmányok Á. Varga László tiszteletére (Budapest–Salgótarján, 2008)
EGYÉN ÉS HATALOM - 20. SZÁZADI TÖRTÉNELMI KATAKLIZMÁK - Szakolczai Attila: Az 1956. október 31-i szovjet döntés lehetséges magyar okai - Karhatalomból nemzetőrség
pontom szerint a megölt sorávósok, de még a honvéd tisztek vagy a halálosan megsebesített Mező Imre tragikus sorsa sem volt önmagában olyan súlyú Moszkva számára, hogy az új döntést indokolta volna. A Moszkvába befutó jelentések már korábban is tartalmaztak híradásokat hasonló borzalmakról. A szovjet vezérkar például úgy értesült, hogy a Várpalotán október 26-án elesett szovjet katonák közül „néhány katonának és tisztnek el volt törve a keze és a lába, öt embernek le volt vágva a feje, és - a fennmaradt iratok szerint - egy szovjet katonát karóba húztak". 13 (Ezeket a híreket az eddig feltárt magyar források nem erősítik meg.) Nagyon is valószínű azonban, hogy a menedéket kérő ávósok rémtörténeteiből és az ávósok (védő)őrizetbe vételéről (amit Kádárék november 4-e után kivégzésük előkészítése érdekében hozott intézkedésnek tekintettek) kapott hírekből a Kremlben nemcsak az államvédelem szétesését látták, hanem a Magyarországon egyre fenyegetőbb terrorhullám veszélyét is kiolvasták. Szeröv már október 29-én azt jelentette, hogy „Egyes körletekben fegyveres személyek a lakásokban felkutatják a kommunistákat, és agyonlövik őket. Csepel gyárvárosban (Budapest közelében) agyonlőttek 18 kommunistát. Vannak esetek, amikor városközi autóbuszjáratokon az ellenforradalmi banditák ellenőrzést tartanak, és ha valakiről megállapítják, hogy kommunista, azt leszállítják és agyonlövik." 14 Dékán István arról tájékoztatta a KGB vezetőjét, hogy „gyilkolni kezdték a belügyi szervek tagjait és családtagjaikat". 15 Miközben tehát az államvédelem a tervezett feltételek teljesülése előtt, ráadásul a szándékolt megőrizve megszüntetés helyett szétesett, az új karhatalom felállítására irányuló törekvés október 30-ára sem hozta meg a várt eredményt, sőt, vezetése és jellege az eredeti tervekhez képest döntően megváltozott. Az események átértékelésével és az abból fakadó új politikával kapcsolatban már október 28-át megelőzően léteztek elképzelések az új karhatalom felállításának módjáról és feladatairól. Október 26-án két nagyimrés kommunista, Herpai Sándor és Józsa Péter dolgozott ki egy rendezési tervet, amely szerint a legáltalánosabban elutasított és (fegyverrel is) támadott erőket, a szovjet csapatokat és az ávót vissza kell vonni, a rendfenntartást a honvédség és a rendőrség vegye át, segítségükre „munkásokból és a felkelésben részt nem vett, a párthoz és kormányhoz hű egyetemistákból szervezzenek nemzetőrséget", a felkelőket pedig szólítsák fel a fegyver letételé13 KIROV1996. 132. p. 14 Szeröv jelentése Mikojannak és Szuszlovnak, 1956. október 29. SZEREDA-SZTIKALIN 1993.122. p. 15 Szeröv jelentése Mikojannak és Szuszlovnak, 1956. október 29. SZEREDA-SZTIKALIN 1993.124. p.