Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
JEGYZETEK
kedett. — BOROVSZKY 545—546. NmL Nm. kgy. jkv.-ek — BOROVSZKY 719.— NmL Bgy. jkv.-ek. i6 A város bizonyos bevételeket és kiadásokat célszerűségi okokból, könnyebb ellenőrzés céljából vagy rendelet folytán külön kezelt, ezekről külön költségvetést és számadást készített. Ilyen mellékköltségek voltak az 1890-es években: a mezőrendőrségi alap (mezőőrök fizetése), a régi kórház költségvetése, közvágóhídi alap (mészárosok által fizetett vágatási díjak, amelyeknek a fele a vágóhíd karbantartására volt fordítható), közmunkaalap (útadóból befolyt összeg utcák karbantartására) és a fogyasztási adóalap. A kincstártól a város 1896-ban bérbe vette a szeszesital- és húsfogyasztási adó beszedését meghatározott összegért (a többlet a város bevétele volt), Otthon-telepi alap (háztelkek céljaira a város által vásárolt terület parcellánkénti értékesítéséből befolyt összegek s ezek felhasználása az új telepen létesítendő utcák és terek létesítésére), gimnáziumi alap (az iskola létesítésére adományozott összegek kezelése), a gróf Zichy Ferencféle városligeti alap, a gróf Zichy Ferenc-féle óvodai alap, a gróf Zichy-Ferencféle kórházi alap, a Rudolf koronaherceg-féle alapítvány, a Dómján Pál-féle alap (szegények támogatására), a Beniczky Árpád-féle szegényalap, a Galgóczy-féle szegényalap, az Aninger Károlyné emlékére létesített alapítvány (szegények javára), és a nép könyvtári alap (létesítendő könyvtár céljaira). 17 NmL Bgy. kgy. jkv. 1886. — Uo. 1893. — Uo. 1901. és 1902. 18 NmL Bgy. kgy. jkv. 1892. — NmL Nm. kgy. jkv. 1869. 19 NmL Bgy. kgy. jkv. 1883. — Uo. 1897. — Uo. 1892. 20 NmL Bgy. kgy. jkv. 1890. — NHE 1898. 26. sz. 21 Rövidesen a város a 16. besztercebányai honvéd gyalogezredhez tartozott, s a 3. zászlóalj állomásozott itt. Egyébként a város a losonci 25. közös gyalogezred hadkiegészítő területén volt. A laktanyát 1890-ben bővítik, de a Honvédelmi Minisztérium a szerződés ellenére újabb nagyarányú átalakításokat követel a várostól. A város hiába tiltakozik, végül is kénytelen engedni, figyelembe véve a küszöbön álló királylátogatást és azt, hogy a hadgyakorlatok alatt a cs. és kir. vezérkari főnökség lakhelyévé a honvédlaktanya lett kiszemelve. A város 1895ben hivatalosan megállapítja, hogy az óriási költséggel felépített laktanya évenként olyan összegeket költ javításra, fenntartásra és átalakításra, hogy a jelentéktelen bérlet mellett igen ráfizetnek. A katonaság 1898-ban a várostól bérbe vette gyakorlótér céljaira a Kővári út mellett levő 22 holdas szántóterületet, majd 1899-ben megadott terv alapján a honvédség megegyezett a várossal a laktanya udvarán létesítendő lőszerraktár építéséről. A város az 1892. szeptemberi képviselő-testületi díszközgyűlésen ünnepélyes keretek között emlékezett meg Kossuth Lajos 90. születésnapja alkalmával a szabadságharc nagy vezérének érdemeiről. Üdvözlő távirat küldését, a város fellobogózását és a születésnapot megelőző este a város házainak kivilágítását határozták eL 22 Alkalmatlan volt 297, fegyverképtelen 99, felülvizsgálatra küldve 13, kórházba 1; a sorozásról igazoltan távol 24 s igazolatlanul 22. 23 NmL Bgy. kgy. jkv. 1883., 1884., 1896. — NLHH 1895. 39. sz. — NmL Nm. kgy. jkv. 1883., 1884. — NHE 1896. 15. sz. 24 NmL Bgy. kgy. jkv. 1886. márc. — Uo. 1888. — Uo. 1894. 25 Az uralkodó szeptember 17-én ért a megye határához, s Kismaros mellett gróf Degenfeld Lajos főispán küldöttség élén fogadta. A városban a megyeház emeleti fogadótermében tisztelegtek a küldöttségek (köztük volt Andrássy Gyula gróf és Vaszary Kolos hercegprímás is), a város nevében Reményi Károly bíró fejezte
