Salgótarján története (Salgótarján, 1972)

A FELSZABADULÁS ÉS A NÉPI DEMOKRATIKUS FORRADALOM GYŐZELME SALGÓTARJÁNBAN: 1944. DEC. 25-1948. (DR. MOLNÁR PÁL)

A demokratikus ifjúsági szervezetek mellett tovább éltek a felszabadulás előtt működő hagyományos ifjúsági szervezetek, miután működésük ellen a helyi nemzeti bizottság nem emelt kifogást. Ezek sorából jelentőségével és számszerűségével továbbra is kiemelkedő volt a cserkészet. A demokratikus ifjúsági szervezetek és a cserkészmozgalom között különösen az Acélgyárban alakultak ki ellentétek. A MADISZ és a cserkészcsapat közötti konfliktust nem lehetett olyan könnyen megszüntetni, mint a két demokratikus ifjúsági szervezet között időlegesen kialakult nézeteltérést. A nagy hagyományokra viszszatekintő cserkészcsapat ugyanis féltékenyen szemlélte az acélgyári MADISZ-szervezet kezdeti sikereit. Az egészséges versengés helyett az intrikák, rosszindulatú híresztelések fegyveréhez nyúlt. Nem egy alkalommal egyes vallásos szülők befolyásolása útján (azt állították, hogy a MADISZ-ban a fiatalok erkölcstelenkednek) próbálták negatív irányba befolyásolni az acélgyári MADISZ működését. Fordulat csak akkor következett be, amikor Mekis József, az acélgyár első munkásigazgatója javaslatára létrehozták a budapesti tapasztalatok alapján a Szakszervezeti Ifjúsági és Tanoncmozgalom üzemi szervezetét. Az új ifjúsági szervezet a gyár fiataljainak mintegy 30%-át foglalta magában. Szervezeti életük csakhamar olyan dinamikussá vált, mint a MADISZ-é volt 1945. elején. Brigádmunkát, kirándulásokat szerveztek, és ezeket jól egészítették ki a kulturális és sportrendezvények, valamint a különböző szakkörök tevékenysége. 1947 nyarán 120 ifjúmunkás részvételével már balatoni táborozást is szervezhettek.

108 A városi MADISZ-alapszervezetek tevékenységében fordulat következett be az MKP III. kongresszusa, illetve a MADISZ II. kongresszusa után. Az újjáépítési, nevelési és kulturális feladatok mellett előtérbe került a politikai kérdésekkel való aktív foglalkozás. A MADISZ II. kongresszusa határozatban foglalt állást a Baloldali Blokk tevékenysége mellett, kinyilvánította, hogy azokba tömörült pártokkal együtt kíván harcolni a fasizmus maradványai ellen, a népi demokrácia megvalósításáért.

109 Az MKP 1947. évi márciusi első városi pártértekezletének referátuma is úgy értékelte az ifjúság között végzett nevelőmunka helyzetét, hogy az különösen az új ifjúsági titkár beállítása óta fellendülőben van. Az előzőekben már ismertetett brigádmunkák mellett a MADISZ tagjai tanulóotthont létesítettek és a beszámolási időszakban is kellő mértékben kivették részüket az újjáépítésből. Sőt, a városi MADISZ vezetősége már a nyári újjáépítési programjukat is kidolgozta. Ebben szerepelt többek között a Duna-Tisza csatorna építésében való részvétel is. A pártértekezlet referátuma, továbbá a hozzászólások azonban azt is megállapították, hogy a város ifjúságának számához mérten a 496 főnyi MADISZ-tagság alacsonyabb, mint amit joggal elvártak volna. Az alacsony létszám okát a MADISZ helyi vezetőségének gyenge munkáján túl abban is látták, hogy az MKP városi bizottsága sem helyezett kellő súlyt az ifjúsági szervezet támogatására.

110 A város valamennyi ifjúsági szervezetének életében igen nagy jelentőségű volt az 1948. évi centenáriumi ünnepségek előkészítése, megrendezése. A „48-as ifjúsági bizottság"ban a MADISZ, a SZIM, az MDNSZ (Magyar Diákok Nemzeti Szövetsége), az úttörőmozgalom, a NÉKOSZ helyi szervei, továbbá a még működő cserkészcsapatok és a di-