Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 1996 - 3. (Balassagyarmat, 1997)

Limbacher Gábor: A templombúcsú és búcsúszerű ünnepek néhány jellemző vonása

cserépcsengőt, Kartalon gyűrűt, Csallóközben pedig az ún. mádi bicsakot. Sajátos, jellegzetes helyi szokás alakult ki székelyföldi templombúcsúkon, ahol a „legénység hatalmas pisztolydurrogásokkal vészen részt az imádkozásban, mi annak emlékére történik, hogy régen (...) ilyenkor lovagviadalok s néptornák szoktak volt 48 tartatni." Szintén nem általános a már említett őrhalmi bokrétaküldés, és a Nógrád megyéből ismert vendéglegény-, vendégleánykapcsolat szokása. A protestánsoknál, délalföldi evangélikusok körében a templomfelszentelési emlékünnep megmaradt az egyház keretein belüli szokásnak, - vendégség, bál stb. nincs -,

49 a Sopron megyei Balfon pedig a német evangélikusok sajátos szokásának látszik, hogy „rezesbanda kíséretével (...) a legények sora ment a falu első lányáért, majd tovább járták a falut, mígnem minden legénynek akadt párja. Az ev. lelkész nagy kertjébe vonultak. (...) a kert végiben volt egy 50 literes hordóban bor. A zenekar ott állt meg. A lelkész felkérte az első lányt és az első legény felkérte a lelkész feleségét. (...) Mikor a zene elhallgatott, (...) a lelkész németül röviden beszélt, majd poharat fogott és felköszöntötte az ifjúságot. Az ifjak még egy gyorsabb ütemű táncot jártak, ittak egy-egy pohárral, majd ahogyan jöttek, mentek a lombos sátorba."

50 Bakonycsernye vegyes felekezetű népénél a templombúcsú már elvesztette katolikus jellegét, s amolyan felekezetközi népünnepéllyé alakult.

51 A falusi búcsú jellegezetességeiként általában a látványos, könnyen észrevehető mozzanatokat szokás említeni. így a templomi vonatkozásokkal kapcsolatban a különösen ünnepélyes viseletet és a búcsú fénypontjának is tartott körmenetet,

52 amely viszont köztudottan nemcsak a búcsúhoz kötődik. Gyakran emlegetett jellegzetessége a búcsúnak az ünnepet megelőző alapos nagytakarítás, buzgó előkészület. Még egy vallásos legendában is ez a jelleg bukkan föl a templombúcsúval kapcsolatban: „Mikor az Úr Szent Péterrel a földön járt, Szűz Szent Dorottyától kért szállást. Meg is háltak nála, majd kereszetelő Szent Jánoshoz indultak. János pap volt. Éppen akkor volt falujában a búcsú. Megérkeztek. János a kertjét mutogatta az Úristennek: nincs ban egy szál gaz sem."

53 Ez a legenda-részlet egyben újabb adalék a szokás „tisztaszoba" jellegű funkciójához is. A templombúcsúnak általánosan elterjedt jellegzetessége a fokozottan szívélyes vendégvárás, vendéglátás és mulatozás. Ennek régiségét mutatja, hogy az 1540-es években a tridenti zsinat is arra int, hogy „a búcsú alkalmát ne használják fel kapzsi45. Fél E. 1941a. 116. p. 46. Martonné H. É. 1981. 50. p. 47. Ipolyi A. 1858.31. p. 48. Orbán B. 1869. 57. p. 49. Koppány J. ny. ev. lelkész, Tótkomlós. 50. Uo. 51. Kardos L. 1969. 126. p. 52. Nádasi É. 1981. 330. p. 53. Kálmány Lajos töredékes gyűjtése. In: Bálint S. 1977.1, 477-478. p.