Pálmány Béla: Fejezetek Szécsény történetéből - Nagy Iván Történeti Kör Évkönyv 2012 - 4. (Salgótarján, 2013)

Szécsény végvár-mezőváros újratelepítése és fejlődése a Rákóczi-szabadságharchoz csatlakozásáig (1690–1703)

szomszédos Varsányra és Hollókőre végzett családrekonstrukciós demográfiai elemzéseink is ezt az eredményt adják!18

1. számú táblázat: Szécsényi lakosok keresztelései a ferences anyakönyv alapján

1694-1699

Év

Fiú

Lány

Összesen

1694

15

25

40

1695

31

27

58

1696

8

13

21

1697

41

34

75

1698

38

33

71

1699

54

48

102

Eszerint Szécsényben 1694/95-ben közel ezer, 1699-ben ennél is több katolikus lélek lakott, tehát hamar igen jelentős településsé vált a végvár-mezőváros. A családok zöme fiatal volt, a honfoglalás mámoros hangulata, a béke és földbőség régen várt korának eljövetele növelte a gyermekvállalási kedvet.

Szécsény első embere ez idő tájt Dúl Mihály (1651-1705) volt, akit gr. Ko- háry István 1690-ben a helység megszállításával bízott meg.

Dúl - mint maga mondja - 1670-ben szerezte meg a nemességet.19 Apja, Mátyás - mint azt Varga D. Zsuzsanna kutatásai felderítették20 - 1643-ban módos debreceni polgár volt és 1656 előtt meghalt. A kisgyermekként árván maradt fiút anyja, Ugren Borbála nevelte, aki 1672-ben is az Új utcában lakott. Mihály élete legendával kezdődik, hiszen nem bizonyos, hogy azonos azzal a debreceni polgár Dúl Mihállyal, aki 1668-ban a csatári szüreten támadt zűrzavarban, felesége védelmében megölt egy váradi törököt. A vára- di basa, Kücsük rettenetes sarcot - 500 tallért - vetett ki a töröknek is hódoló, adózó cívisvárosra. A debreceni bíró azonban leleményesen oldotta meg a kérdést. Dúl uram helyett egy Rácz János nevű latort ítélt el és fejeztetett le. Erről a nagy mesemondó Jókai Mór elbeszélést írt, a történetet pedig 1923-ban megfestette Iványi Grünwald Béla - a kép a debreceni egyetem rektori tanácstermében látható.

Van-e történeti alapja mindennek? Kérdéses ugyanis, mikor és kivel történt az esemény. Ha ugyanis Dúl Mihály 1703-ban tényleg ötvenkét éves volt, akkor 1651-ben született, és a gyilkosság idején, 1668-ban tizenhét

is OSZKK Föl. Hung. 1389. 2 (1703) 179-180., Dúl Mihály gr. Koháry Istvánhoz. Szécsény, 1703. augusztus 24. Dúl Mihály életét először 1982-es írásunkban (PÁLMÁNY Béla 1982) tárgyaltuk, most újabb kutatási eredményekkel kiegészítettük.

19 VARGA D. Zsuzsanna 1990, 66-73.

20 BOROSY András 1998.

144