Civitas fortissima. Balassagyarmat története írásban és képekben - Nagy Iván Könyvek 12. (Balassagyarmat, 2002)

ÍRÓK FESTŐK TUDÓSOK „Nagyságok" és „aprószentek"

it. Versesköteteit olyan kiváló művészek illusztrálták, mint Szőnyi István és Molnár C. Pál. Költői pályája érdekesen kapcsolódik össze Mollináry Gizelláéhoz: mindketten a Nyugat című folyóiratnál találtak támogatást, míg Tormay Cecilé éppen a Nyugat ellenében indította meg lapját, a Napkeletet. • Horváth Endre — a „pénzcsináló" — gyermekkorában került a családjával városunkba. Itt járta iskoláit, a Balassiban érettségizett 1914-ben. Végigjárta az első világháború harctereit, majd küzdött a Balassagyarmatot is elfoglaló csehszlovák csapatok ellen az Ipoly menti harcokban. Csak a Tanácsköztársaság bukása után kezdhette meg tanulmányait az Iparművészeti Főiskolán. Azt elvégezve 1926-ban került az újonnan alakult Pénzjegynyomdába, és ott dolgozott 1954-ben bekövetkezett haláláig. Elsajátította a rézmetszés tudományát és annak legnagyobb magyar mestere lett. Bizonyos, hogy majd harminc megvalósult pénzjegytervével első a világon. Pénzein előszeretettel örökítette meg az Ipoly mente népviseleteit. így került az általa tervezett bankjegyekre hollókői anya, dejtári vagy őrhalmi menyecske, pataki arató képe. Tárgyi hagyatékát ma a városi helytörténeti gyűjtemény mutatja be állandó kiállításán. • Gyermekkorának három éve fűzi Balassagyarmathoz Szabó Lőrincet, a magyar lírai költészet egyik legnagyobb huszadik századi alakját. Az itt átélt élmények egész élete során felbukkannak költészetében. Hatalmas versciklusában és egyben lírai önéletrajzban, az 1945 után megjelent „Tücsökzené"ben szép számmal találunk gyarmati vonatkozásokat. Milyen sokat mond az egyik fejezet alcíme: „Idillek az Ipoly körül"! És a verscímek: „Balassagyarmat", „Templom utca 10", „Ipoly füzei", „A befa-