„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Hornyák Árpád: A Bácska határainak változása 1919–1920-ban

HORNYÁK ÁRPÁD A Bácska határainak változása 1919-1920-ban* Bevezető Szerbia Magyarországgal szembeni területi követeléseinek megfogalmazása a XIX. századig nyúlik vissza, amikor is Garaáanin 1844-ben a Nacertanije-ben sejtetni engedte, mely területeknek kell alkotniuk a nagy szerb államot.

1 A múlt század közepén elkészült „vázlat" - amely megjósolta, hogy Szerbiának előbb vagy utóbb kenyértörésre kell vinnie a dolgot Ausztriával, lévén az igényelt területek egy része osztrák uralom alatt - titkos dokumentum volt, amely még a szerb közvélemény előtt is csak 1906-os közlésével vált ismertté. A nemzetközi körülmények sem kedveztek neki, így megvalósítása is nehézkesen haladt, és csak az 1912-13-as balkáni háborúkkal vett nagyobb lendületet. Amikor azonban kitört az első vüágháború, Szerbiában nekiláttak, hogy hivatalosan is megfogalmazzák területi követeléseiket az Osztrák-Magyar Monarchia, azon belül Magyarország irányában. Osztva azt az Európa-szerte elterjedt nézetet, miszerint a háború nem fog sokáig tartani, már a háború kitörését követő hónapban összehívtak egy tudóscsoportot, hogy tudományos alapon kidolgozzák területi követeléseiket. A szerb kormány nagy vonalakban meghatározta az állam leendő határait - Bosznia, Hercegovina, Vajdaság, Dalmácia, Horvátország, Isztria és Szlovénia -, a részletek pontos kidolgozást pedig a tudósokra bízta.

2 A szerb miniszterelnök, Nikola Pasic szeptember 4-i körtáviratát, amelyben külképviseletekkel ismertette a már említett „durva" határokat, tekinthetjük az első hivatalos dokumentumnak Szerbia területi követeléseiről.

3 Még ennél is nagyobb jelentőségű volt a december 7-én NiSben, a szkupstina előtt tett bejelentés, melyben a szerb királyi kormány kinyilatkoztatta, hogy legfontosabb céljának tekinti a háború sikeres befejezését és az elnyomott szerb, horvát, szlovén testvéreik felszabadítását.

4 Ez a nyüatkozat nemcsak azért volt igen jelentős, mert * Kisebb eltérésekkel, rövidített változatban, Baja, Bácska, Baranya. Szerb követelések a békekonferenáán dmmel megjelent a Rubicon című történelmi folyóirat 2001/8-9. számának 57-60. oldalán is. 1 Elképzelése szerint a jövő Szerbiájának magában kell foglalnia az egykori középkori szerb birodalom területeit, de további területek megszerzésére is törekednie kell a Duna-medence, Adria és az Égei-tenger irányában. Garasanin, Ilija: Nacertanije (Program spoljasne nacionalne politike Srbije na koncu 1844 godine). In: Izvori Velikosrpske agresije r a spr a ve/dokumenti, kartografski prikazi. Priredio Boze Covic, Zagreb, 1991, 65-77. 2 Trgovcevic, Ljubinka: Nancnici i stuaranje Jugoslovenske drzave 1914—1920. Narodna knjiga, Srpska knjizevna zadrug, Beograd, 1986, 286. 3 Ekmecic, Milorad: Ratni ciljevi Srbije 1914. Beograd, 1973, 87. 4 Dokumenti o -postanku Kraljevine Srba, Hrvata i Slovenaca 1914-1919. Sabrao Ferdo Sisic, Zagreb, 1920,10. 528