„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„IDENTITÁS, TÉR ÉS TÁRSADALOM” – A HATÁRVÁLTOZÁSOK REGIONÁLIS HATÁSAI - Oláh Sándor: Kormányzati fejlesztések a Székelyföldön, 1940–1944

1. TÁBLÁZAT: Gabonafélék hektáronkénti termésátlagai Magyarországon és Erdélyben (q) Búza Rozs Árpa Zab Kukorica Erdély 1910-1913 10,8 10,6 13,9 12,5 16,8 Erdély 1933-1937 10,4 10,0 10,4 9,7 11,2 Magyarország 1936-1937 13,3 11,3 13,5 12,2 18,5 Látható, hogy a mezőgazdasági termelés színvonala Erdélyben a két világháború között visszaesett. (Megjegyezzük, hogy nem egész Erdély területén: Vita Sándor A Székelyföld önellátása című tanulmányának adatai szerint a barcasági szászok termésátlagai a gabonanemű éknél - a kukorica kivételével - meghaladták a magyarországi átlagokat is.

5

) A harmincas évek végére a döntően rurális térségben „az alacsony termelési színvonal és terményárak következtében a mezőgazdasági lakosság életszínvonala egész Erdély területén, de főleg a Székelyföldön tovább süllyedt, s bár szakszerű üzemstatisztikai felvételek nem készültek, szakértők véleménye szerint egy 3-4 holdas kisbirtok évi jövedelmét 15 000 leinél, vagyis kb. 500 pengőnél többre nem lehet értékelni".

6 E megállapítás időszakának mezőgazdasági napszámbéreit figyelembe véve egy üyen kisbirtok 500 pengős évi jövedelme kb. 55-60 napszámnak felelt meg.

7 Az agrárszakemberek szerint a növénytermesztésben a „legfőbb hiba az, hogy a gazdák nem rendelkeznek megfelelő vetőmaggal. (...) a rét és legelőgazdálkodásról csak a legrosszabb véleményt mondhatjuk, (...) a gyümölcstermesztés külterjes, szántás és trágyázás nélkül, a védekező permetezést nem ismerve. Az állattenyésztésben szükséges a fajtajavítás és az állatorvosi szolgálat megszervezése."

8 Az erdélyi ipar helyzetének elemzői is az elmaradottságot, fejletlenséget állapították meg. A 100 km

2-re jutó gyárak átlagos számát tekintve a trianoni terület és a visszacsatolt részek helyzete a következő volt:

9 2. TÁBLÁZAT: A 100 km

2-rejutó gyárak átlagos száma a két világháború között Trianoni Magyarország Felvidék Kárpátalja Erdély Délvidék 4,30-4,42 2,21 0,9 1,14 2,80 5 Vita Sándor: A Székelyföld önellátása. Hitel, (2. évf.) 1937/4., 277. 6 Pongrácz Kálmán: i. m. 802. 7 Jelentés Kolozs, Szolnok-Doboka, Beszterce-Naszód, Maros-Tor da, Csík, Udvarhely és Háromszék vármegyék nemzetiségi és társadalmi viszonyairól, valamint gazdasági és hitelügyi helyzetéről Fol. Hung. 2127., 1942, 9. 8 Dr. Solty Ernő: Agrár-politikai feladatok Erdélyben. Kárpátmedence, Gazdaságpolitikai Szemle, 1941. május, 37-44. 9 Hantos László: i. m. 486. 379