„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Molnár Judit: Egy térség, ahol a határ elválaszt. Képek a Sajó és a Hernád közötti magyar–szlovák határvidék társadalomföldrajzi vizsgálataiból

MOLNÁR JUDIT Egy térség, ahol a határ elválaszt. Képek a Sajó és a Hernád közötti magyar-szlovák határvidék társadalomföldrajzi vizsgálataiból* Bevezető A XX. századot az állandó változások századának is lehetne nevezni, hiszen egymást érték a nagy történelmi, gazdasági, társadalmi események és átalakulások. A tér is, amelyben lejátszódtak ezek a folyamatok, állandó változásban, átalakulásban volt. Ennek a térnek egy egyedi részletével foglalkozik e tanulmány, mégpedig a határterülettel, egy adott példa kapcsán, a szlovák-magyar határvidék Sajó és Hernád közé eső szakaszával. A határterületek elválaszthatatlanok a történelmi folyamatoktól, már csak azért is, mert annak során változnak, alakulnak azzá, illetve szűnnek meg azzá lenni. Gyakran csak úgy érthetjük meg egy-egy határvidék jellemvonásait, ha ismerjük a történelmi hátterét. Ebben a tanulmányban azonban mégsem a történelmi események kerültek előtérbe, hanem a kapcsolatrendszer mai állapota. A kapcsolatrendszer a határvidék-vizsgálatok középpontjában áll. Több oldalról is meg kell közelíteni ezt a témát, hogy minél közelebbi képet lehessen alkotni a határ menti térségek fejlődésében az egyik legnagyobb szerepet játszó mechanizmusról. A dolgozat célja, hogy választ keressen arra a kérdésre, hogy együttműködnek-e a határ két oldalán lévő települések egymással, illetve milyen - rokoni, baráti, vásárlási, munka jellegű stb. - kötelékek fűzik össze a határ által megosztott térség lakóit. A kutatási terület a Sajó és a Hernád között található, 105 települést érint, 58 magyarországi falut és 47 szlovákiai helységet, amelyből kettő városi ranggal bír (Tornaija és Szepsi). A magyarországi oldalon szélesebb sáv tartozik a vizsgált térséghez, mivel a probléma felvetésének ez a rurális térség adta a kiindulópontját. Itt, a Sajótól észak-északkeletre a történelmi Gömör-Kishont vármegyéhez tartozó falvak jelentik a vizsgált területet, tőlük észak-északkeletre a Galyaság falvai adják a déli határt, a Bódván átlépve pedig a Rakaca patak Büttösig. Majd néhány északkelet-csereháti település után érjük el a vizsgált térség keleti határát, a Hernádot. A szlovákiai oldalon nyugatról a Sajó, északról a tornai Felső-hegy határolja a vizsgált területet, ettől keletre a Hernádig a Kanyapta-medence falvai tartoznak még a vizsgált térséghez. (1. ÁBRA) A vizsgált térség „Trianon" előtt és 1938-1945 között, hazánk részeként, társadalmilag és gazdaságilag szorosan összetartozó területet képezett. Az újonnan kialakított határ kettévágta az addig jól működő kapcsolatokat. A szlová* A kutatás az OTKA támogatásával készült (F 029 180). 299