„…ahol a határ elválaszt”. Trianon es következményei a Kárpát-medencében - Nagy Iván Könyvek 11. (Balassagyarmat-Várpalota, 2002)

„EGY TÉRSÉG, AHOL A HATÁR ELVÁLASZT...” – A SZLOVÁK–MAGYAR HATÁR KIALAKULÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI - Szarka László: A szlovák autonómia alternatívája 1918 őszén

közreműködni, hogy a turócszentmártoní Nemzeti Tanács ez ügyben tárgyaljon a magyar kormánnyal."

12 A magyar minisztertanács november 28-i ülésén Károlyi az utolsó tárgyalási esélyként értékelte Hodza tárgyalási készségét a nemzetiségekkel szemben: „Ha az egyezményt [a szlovákok] nem fogadják el, felborul a helyzet. Rögtön meg kell csinálni a jugoszlávokkal és a német nyelvűekkel is a megegyezést, mely magával fogja ragadni a románokat is."

13 A magyar kormány és a Hodza által Pestre hívott Szlovák Nemzeti Tanács küldöttsége között megkötendő provizórikus megállapodás a szlovák többségű járások által alkotott területre vonatkozóan a teljes impéríumot, azaz a teljes közigazgatást a Szlovák Nemzeti Tanács irányítása alá kívánta rendelni: „A Szlovák Nemzeti Tanács átveszi a törvényhatóságok és községek összes hivatalnokait és alkalmazottjait, akiket szolgálati zavar nélkül helyükön lehet hagyni..."

14 A Szlovák Nemzeti Tanácsot illette volna meg az egész oktatásügy, de az állami pénzügyek, az állami közigazgatás egyéb részei, valamint az önálló szlovák polgári, büntető és közigazgatási jogintézmények felállításáig a jogszolgáltatás is magyar irányítás alatt maradt volna. Jászi javaslata szerint minden vonalon a szlovák nyelv vált volna a Tót Impérium hivatalos nyelvévé, a magyar nyelvet csak a magyar hatóságokkal való érintkezésben, illetve a szlovák autonómia területén maradt magyar kisebbség vonatkozásában kellett volna használni. A vitás ügyeket egy közös bizottság öt-öt tagjának, illetve a közösen jelölt, közös jelölt hiányában pedig a hágai békebíróság által delegált bizottsági elnöknek kellett volna eldöntenie. A Szlovák Nemzeti Tanács az autonómia területén a valóságos etnikai viszonyok megállapítása érdekében rövid időn belül népszámlálást tarthatott volna. Jászi meglehetősen elnagyolt, az aradinál is vázlatosabb javaslatára Hodza ellen tervezetet készített. Ebben a Szlovák Nemzeti Tanács MatúS Dula vezette küldöttsége leszögezte, hogy a Tanács egyértelműen és kizárólagosan a Csehszlovák Köztársaság államjogi alapjára helyezkedve tárgyal a magyar kormánnyal. Az ellentervezet második pontja a nemzetek feltétlen önrendelkezési jogának közös megegyezéssel való érvényesítése érdekében azt követelte, hogy a magyar állam „Magyarország szlovák lakta területén a teljes állami, kormányzati és katonai hatalmat adja át" a Szlovák Nemzeti Tanácsnak. A Hodza által készített ellentervezet „Magyarország szlovák lakta területét" a kilenc, nyelvhatár által nem metszett megye (Trencsén, Nyitra, Bars, Turóc, Árva, Liptó, Szepes, Sáros, Zólyom) területével, valamint a Csallóköz nélküli Pozsony 12 Jászi és Milan Hodza tárgyalásainak iratait lásd Fogarassy László: Hodza Milán és a Karolyi-kormány. Miért nem jött létre megegyezés a Károlyi-kormány és a Szlovák Nemzeti Tanács között? Palócföld, (XXIV. évf.) 1990/5., 72-88. - A tárgyalások legújabb szlovák értékelését lásd Hronsky, Marián: Rokovania dr. Milana Hodzu koncom novembra a zaeiatkom decembra 1918 v Budapesti a postoj prazského centra. In: Milan Hodza, státnik a politik. Bratislava, 1994, 85-90. - Hodza idézett jelentésének teljes szövegét lásd az általa 1929-ben kiadott dokumentumkötetben: dr. Hodza, Milan: Slovensky rozchod $ Maiarmi roku 1918. Bratislava, 1929. 13 MOL K 27 (Minisztertanácsi jegyzőkönyvek), 1918. november 28. 14 A magyar tervezet szlovákból visszafordított szövegét közli Fogarassy László: i. m. 84-85. 177