Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)
Katonai események az Ipoly mentén a „csehkiverés” után
A legénység nagy része úgy viselkedik, mintha a kincstár tulajdona „Csáki szalmája" lenne. Mindent, ami kincstári, törnek-zúznak. Általánosan használják a megjelölést: „közvagyon", és tökéletesen kommunista szellemben értelmezik. Salgótarjánban vasárnaponként egész lovas rajok vágtáznak részegen utca hosszat a csontkeményre fagyott úttesten, nem kímélve sem a lovat, sem [a] járókelőket. Nemcsak [a] kincstári tárgyakat kezelik közvagyonként, hanem a magántulajdont is. Egyesek vandalizmusát legjobban jellemzik a mellékelt jegyzőkönyvek és a zagyvapálfalvai iskolában okozott károk, ahol a 29. gyalogezred osztagai a jelentések szerint 3500 korona kárt okoztak avval, hogy [a] padokat és ajtófélfákat eltüzelték. A községi elöjáróság kérte is, hogy az iskolát katonák elszállásolására többé ne használják fel. Magánosoknál okozott károk is jelentékenyek. Megjegyzem, hogy szénnel, fűtőanyaggal, tekintve a bányák közelségét, minden alakulás bőven el van látva. A székely zászlóalj emberei Salgótarján község által rendelkezésünkre bocsátott ágyakról a lepedőket, szalmazsákot, sőt a szalmát is elvitték. A legénység fegyelmezetlenségének igen jellemző képe a naponként látható, berúgott, összekapaszkodó, éneklő csoportok, melyek különös szeretettel a hadosztály-parancsnokság irodahelységei környékén demonstrálnak. Az elrendelt takarodót bizalmi férfiak jóváhagyásával senki sem tartja be, dacára, hogy a városban statárium elrendelése folytán a polgári egyének 7 óra után este nem tartózkodhatnak az utcán. Valószínűleg a 10. gyalogezred emberei egyik éjszaka feltartóztattak egy, az állomásra igyekvő magános salgótarjáni hölgyet, és mert erőszakos követeléseiknek ellentállott, véresre verték. A vizsgálat természetesen nem járt eredménnyel, a tettes nem jelentkezett és kipuhatolható nem volt. Egyik házban éjfél után berúgott katonák erőszakosan házkutatást tartottak, a tulajdonos javait mint „közvagyont" kezelvén, nagyobb károkat okoztak. A határrendőrségi vizsgálat szerűit valószínűleg ismét [a] 10-esek garázdálkodtak. Az utóbbi napok harcaiban fogságunkba került cseh katonákról egyesek kizárólag önző céljaik érdekében, mert téli ruhával bőségesen el vannak látva, barbár módon leráncigálták a köpönyegjeiket. Csak a parancsnokság közbelépése akadályozta meg a neveletlen katonákat abban, hogy a foglyokat levetkőztessék, hogy ruháikat aztán eladják. A gondolkozásra jellemző: a megérkezett foglyok fegyvertelenül várták [az] elszállásolásukra vonatkozó parancsokat, mikor a hadosztályhoz vezényelt küldöncök egyike, bár soha semmi konnexusban [kapcsolatban] a harcoló csehekkel nem állott, durván tettleg bántalmazta őket. Az 1 /40. árkászszázad egyes emberei, szándékosan komikus figurát mutatandó, monoklival állanak az őrségen. A katonák éjjel fegyverrel és öt-hat kézigránáttal járnak a mulatókba, kényszerítik a vendéglősöket a szesz kiszolgáltatási tüalom áthágására. A helybeli bányaigazgatóság két kocsiját fegyveres katonák feltartóztatták és erőszakkal kényszerítették a kocsikat magánjellegű fuvar teljesítésére. A kikényszerített teljesítmények után jól elverték őket. 245
