Barthó Zsuzsanna - Tyekvicska Árpád: Civitas fortissima. A balassagyarmati „csehkiverés” korának forrásai és irodalma - Nagy Iván Könyvek 10. (Balassagyarmat, 2000)
Visszaemlékezések, feldolgozások
nem volt alaptalan, mert 30-án reggel közölte az őrhalmi vasúti elöljáró, hogy egy cseh katonavonat közeledik Losonc felől! Ekkor azonban a páncélvonat a balassagyarmati állomásról kivonult az aszódi elágazáshoz, és amint a cseh vonat odaért, azt oldaltűzbe vette, amely egy halott hátrahagyásával visszavonult a Mária major melletti erdőhöz: majd mikor az elesett katonáért a mozdony visszajött, az eközben a kavicsbányába kivezényelt mintegy 25 vasutas és postás azt erős tűz alá vette, azonban az halottja felszedése után visszavonult a Mária majorhoz, onnan pedig katonáival, sebesültjeivel és halottjával Losoncra. (Ferenczy Sándor 1921. V. 29.) Pongrácz György vármegyei főjegyző pedig már 30-án reggeltől katonai szolgálatban állandóan az állomáson tartózkodott és a vasutas őrséget irányította, ami közben az aggodalmak is szűnni kezdtek, mert a visszatért katonaságon kívül megérkezett előbb a kormánybiztos értesítése, hogy a salgótarjáni hadosztály megszállja Rappot, Litkét, Szécsényt, és így a Losonci oldalról jövő támadástól sem kell tartani; majd a székely zászlóalj és a 44-es zászlóalj is. Mindez 31-én pontosan be is következett, mert a Balassagyarmat felől 30-án visszavonuló cseh vonatot a litkei, majd az ipolytarnóci lakosság kaszával, kapával támadta meg, közülük többet megsebesítettek és elfogtak: 30-án délután már a Demecsernél levő csapataink a Rappot erősen tartó cseheket gépfegyverrel keményen lőtték, és 31-én hajnalban 5-6 óra között Gábor hadnagy vezetésével Rappra bevonultak, és azt az Ipoly-hídig megszállották, miközben Mihálygerge felől Litke ellen vonultunk fel és azt erős harcok után katonáink megszállták, mialatt öt cseh katona elesett, harminc főt pedig elfogtak. Szécsénybe, ahol Fölkér József főhadnagy a kormánybiztos támogatásával szervezett negyven főnyi nemzetőrrel a január 15-i cseh benyomulás óta a várost derekasan tartotta, reggel 6 órakor vonult be Józsa főhadnagy vezetésével egy félszázad székelybaka, akik a negyven nemzetőr és az Endrefalva felől előretörő negyven székelybaka segítségével, mert a fehér zászlóval avégett közeledő parlamenterre, hogy a cseh csapatok fegyvereiket adják át és vonuljanak el, azok fegyvertüzet adtak, formális harcok után a szécsényi állomást, majd Ludányt, Ipolyszakált, Ráróspusztáig du. 6 órára elfoglaltuk, miközben részünkről egy sebesülés történt, a csehek részéről egy haláleset, három sebesülés történt és százhúsz fogolyul esett. Ugyanezen időben, január 31-én délelőtt foglalta el Pálmay Ernő százados Hontot és az ún. Homokon levő vasúti állomást is. Ide kell még jegyeznünk, hogy a kormánybiztos levelét vivő Szmrzsik János és társai 29-én reggel megjelentek a fegyverszüneti bizottságnál, ahol a levelet Perczel Miklós miniszteri titkárnak átadták és közölték, hogy értesülésök szerint ma hajnalban Balassagyarmatról a cseheket már ki is vertük, állítólag Vix francia ezredes lett volna az, aki tolmácsoltatta „jól tették, hogy a cseheket kiverték, mert a demarkációs vonalat átlépniök joguk nem volt, és a visszavonulás iránt már intézkedtem is". (Szmrzsik 1921. V. 27.) Hogy Vix ezredes volt-e az, és hogy ő azért helyeselte[-e] a kiverést, mert az igazságot akarta szolgálni, avagy mert a tényeken változtatni nem kívánt, nem bizonyos, tény azonban az, hogy a kormánybiztos január 17-i felterjesztésére Vix 336
