Nagy Iván emlékezete - Nagy Iván Könyvek 6. (Balassagyarmat, 2000)

NAGY IVÁN, A TUDÓS ÉS GONDOLKODÓ - Kovács Anna: Motívumok Nagy Iván műveltségképének kialakulásához, művészeti ízlésének megrajzolásához

KOVÁCS ANNA ján próbáljuk megragadni. A szellem első megnyilvánulásai az irodalomhoz kötődtek.

9 Kéziratkötetek sora - amit a „köz- és irodalom-történet érdekében saját használatra összeírt" - tanúsítja, hogy az irodalmi pályáján induló gondolkodó egyetértett a Vahot Imre, Jókai Mór, Nagy Ignác, Ney Ferenc, Freibesz István szerkesztette korabeli lapok legfőbb közös törekvésével és legindokoltabb hivatásával: az anyanyelvi műveltség terjesztésével és ápolásával, a nemzeti érzés ébrentartásával, a nemzeti jelleg folyamatos erősítésével, és mélyen bízott az irodalom társadalomformáló történelmi szerepében. S bár pályáján egyre inkább a történetírói munkássága kerül előtérbe, és történészként teljesedik ki, de az irodalom vizsgálata mindig egyik fő kérdésköre maradt. Ismertetést írt Menyői Tolvaj Ferenc 17. századi magyar író egyik művéről, a Reményben megjelentette közleményét a magyar írónőkről, többek között népregéket tett közzé, és cigány nyelvtant állított öszsze. Irodalomtörténet-írói igényességéről és sokszínűségéről tanúskodnak a pozitivista irodalomtörténetet gazdagító munkái: forrásközlései és tanulmányai, Juhász Máté, 18. századi minorita szerzetes íróról, valamint a legnagyobb szabású és hatású írása Gyöngyösi István életéről.

10 Vázlatos áttekintésünk is - pedig csak az irodalomtörténet-írás területéről vettük a példát képes érzékeltetni azt az összegző, örökítő, alkotó nyugtalanságot, melyet a Nagy Iván-i szellemiség sajátjának tartunk. Ez a szellemi nyugtalanság hívja életre 1862-ben folyóiratát, a Magyar Tudományos Értekezőt, amely tudományos hitvallásának, műveltségének, művelődési eszményének megnyilatkozása, s amelyet jeles kollégám ismertetett dolgozatában. Nem lehet Nagy Iván műveltségéről szólni, hogy legalább ne említsük meg többezer kötetes könyvtárát, amely összegző jelképe értékőrző-alkotó életútjának, szellemiségének lenyűgöző dokumentuma. A nyugtalan szellem, a teremtő vágy ösztönzi a már Horpácson élő akadémikus történészt, hogy megfáradva, betegséggel küszködve pályája alkonyán a Nógrád Vármegyei Múzeum létrehozásán fáradozzon 1890-97 között a vármegye székhelyén, szülőhelyén, Balassagyarmaton. A nem pihenő, munkálkodó szellem „Európa kultúrnemzeteire tekintve" vallja, hogy a művelt társadalmi lét velejárója a múzeum. Egy városnak megfelelő kulturális intézményekkel kell rendelkeznie, mert „A közművelődési intézmények állapota mindig leghívebb hőmérője a helybeli és környékben társadalom műveltségi fokának és érzékének, a közügy iránti önzetlen érdeklődésének is."

11 A társadalmi átalakulások áramában - a mából visszatekintve - a lélek önállóságát, a magasabb felelősségtudat folyamatos megnyilvánulását tisztelhetjük Nagy Iván tudományos munkásságában. Eötvös József fogalmazta meg 1869-es akadémiai elnöki nyitóbeszédében: „... a tudomány hatalom, ma már nincs hatalom tudomány nélkül...". Nagy Iván nemcsak érti a történelmi parancsot, de szerény, minden érvényesülési vágy- és elismeréstől mentes személyes példájával megvalósítani törekszik azt. Életpályája, megalkotott élete, életműve vezérelvét így összegzi, s ez az oly jellemző gondolat számunkra is figyelmeztető tanúságul szolgálhat. „Műveltség és haza56