Szokolai Zsolt: A Duna-Ipolyvölgyi helyiérdekű vasút építésének története - Nagy Iván Könyvek 5. (Balassagyarmat, 1998)

V. A Duna-Ipoly-völgyi vasút működése és hatása a térségre 1913-ig

V. A DUNA-IPOLY-VÖLGYI VASÚT MŰKÖDÉSE ÉS HATÁSA A TÉRSÉGRE 1913-IG A vasútvonal megépültével gyökeresen megváltoztak a terület gazdasági és társadalmi adottságai. A délről és nyugatról a hegyek által elzárt és addig elszigetelt Nógrádi-medence hirtelen az ország központjába került, alig egy-két órányi vonatozással a fejlett Pesti-síkságra érhetett az ember. A vonat megváltoztatta az emberek addigi életét, megindulhatott a modernizáció és az árutermelésbe való aktívabb bekapcsolódás. A főleg mezőgazdasági terményeivel megjelenő térség az immár egyszerűbb és olcsóbb szállítási viszonyokat kihasználva meg tudott jelenni az ország legnagyobb fogyasztási piacán, Budapesten és környékén. A vasúti utazás sok ember számára először tette lehetővé, hogy viszonylag nagy távolságokat tegyen meg; megnőtt a társadalmi mobilitás és könnyebbé vált a városokba való beköltözés. A vasút azonban egy ellentétes irányú vándorlást is lehetővé tett: az urbanizált területekről sokan kerekedtek föl, hogy gyönyörködjenek a Börzsöny háborítatlan erdeiben, pihenjenek a még csendes, hangulatos falvakban. Ez az időszak a turizmus első nagy virágkora, amibe a terület a vasút megépülése után tudott bekapcsolódni. Ekkor már a Duna-kanyart végig nyaralótelepek szalagja vette körül, és megnőtt az igény a csendesebb, olcsóbb, viszont könnyen megközelíthető szép tájak iránt. A Duna-Ipoly-völgyi vasút útvonala bővelkedett a szebbnél 124