Zólyomi József: A Nógrád megyei parasztság lakástextíliái 1700–1960 - Nagy Iván Könyvek 3. (Balassagyarmat, 1998)
Dunna, párna, párnatakaró, derékalj - Párnatakaró
A párna nyílását a fő díszítménnyel ellentétes oldalra tették. Zárásuk a dunnánál ismertetettel azonos. Az 1930-as évektől a három oldalon keskeny csipkével, cakkal díszített párna kezdett elterjedni a megye falvaiban, melynek nyílása már az alsó szélére került (8-9. kép). PÁRNATAKARÓ A napi használatú ágyban levő párnák becsavarására, illetve betakarására szolgált, hogy azokat megvédje az elpiszkolódástól. 9 9 A levéltári források ezt a vászonlepelt csupán a 19. század közepétől említik. A verebélyi (Mátraverebély) Kormos Mátyás jobbágy padlásáról „Fejel takaró 5 rőf vászonbul" loptak el 1846-ban.' 0 0 A FülekKovácsiban elhunyt Agócs Istvánné 1854-ben készült hagyatéki leltárában kilenc krajcár értékű „2 vánkos terítő" szerepel. 10 1 Az AlsóPálfal ván lakó gazda feleségének 1855-ben „3 fejelterítő"-jét is leltárba vették. 10 2 A végrendelet nélkül elhunyt Urbán Ferencné nagyzellői zsellér hagyatékában egy tíz krajcárt érő „fejeltakaró"-t írtak össze 1855-ben. 10 3 A párnatakaró késői előfordulása - véleményünk szerint - nem azt jelenti, hogy az csupán a 19. század közepétől ismert a megye parasztságánál. A szövött csíkokkal díszített párnák megismerése óta - amely időben jóval a 18. század előtt lehetett - a parasztság lakástextíliái közé tartozhatott. Ezt bizonyítja az is, hogy recens gyűjtéseink alkalmával még élő hagyományként elsősorban azokon a vidékeken találtuk meg használatát, ahol az 1940-es években is szövött párnán aludtak, a leány hozománya részének tekintették. A megye falvaiban végzett gyüjtőútjainkon nemcsak az adatközlők visszaemlékezéseire támaszkodhattunk e vászonlepelre vonatkozó ismeretek lejegyzésében, hanem a szekrényekben, ágyakban őrzött párnatakarókat is szép számmal tanulmányozhattuk. A párna régebbi elnevezéseinek (fejel, fehel, vánkos) megyén belüli elterjedtségét a 5. képen tüntettük fel. Neve ennek megfelelően válto42
