Puntigán József: Csontváry és Nógrád - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 62. (Salgótarján, 2012)
Bevezető
ligencia is németül érintkezett".4 Szlovák többségűek voltak a Gácsi járásba tartozó községek, melyek gyógyszerellátását szintén a gácsi patika biztosította. Kosztka írásaiból kiolvasható, hogy gyógyszertára bevételének nagyobbik részét az egyszerű lakosok vásárlásai adták. Ha őket csak magyar nyelven fogadta volna, akkor vállalkozása hamar csődbe ment volna. A Kosztka család kutatója, Németh István egy interjúban így nyilatkozott: „A Kostka család cseh eredetű, s vagy két-három évszázada Sáros megyében élt, történetüket többen is feldolgozták. Nagyon kiterjedt família, a legismertebb Csontváry apjának egyik bátyja, Kosztka Károly József, aki ágyút öntött a szabadságharc alatt, és 1847-ben feltalálta a golyószórót. Elkészítette a prototípusát, ma is megvan a szentesi múzeumban. Csontváry zseni volt, de az egész család tele volt tehetséges emberekkel, több hadmérnök, pedagógus, pap volt a családban, például Kosztka Libor aradi minorita házfőnök, akit az aradi vértanúk kapcsán említenek. Az egyik pedagógussá lett Kosztka Deák Ferencet tanította. Csontváry apja és a családtagok cseh alakban írták a nevüket. Amikor Csontváry az életrajzát írja, már rögzíti a változást, az s sz-re váltását."5 A kor jeles személyiségei - közöttük Kosztka Tivadar is - aktív részt vállaltak azon cél elérésében, amelyet alapszabályzatában a Felső-Nógrád Megyei Közművelődési Egyesület (a továbbiakban: FNKE) tűzött ki maga elé: a „Nógrád megye felső vidékén élő nem magyar ajkú lakosság között a magyar hazafias szellemet ápolni, fejleszteni és a magyar nyelv ismeretét terjeszteni".6 Máshol másképpen fogalmazták meg ugyanezt: Losonctól „észak felé romantikus vidékek terülnek el, hol azonban mindenütt tót szó üti meg a fülünket. Tót papok prédikálják a hazaárulást a jámbor népnek, s hintik el a pánszlávizmus átkos magvait! Észak felől muszka szél sivít be a Kárpátok szorosain át! E levegő dögletes, s mert dögletes, dezinficiálni kell! A tótság körében meghonosítani a hazafiúi érzelmeket és a magyar szót..."7 Az ugyancsak kortárs Mocsáry Lajos (1826-1916) Kurtányban8 született politikus, író, egyike volt azon keveseknek, akik korukban nyíltan kiálltak a nemzetiségek jogai mellett, megérezve azt is, hogy milyen következmé4 KOSZTKA Tivadar: Gács, 1886. június hava. Nógrádi Lapok és Monti Híradó, 1886. július 4., 2. p. A német nyelvet illetően elsősorban a Forgách család tagjaira gondolt. A lakosok nagy többsége szlovák anyanyelvű volt. 5 VojTEK Katalin: A megszállott festő kutatója. Vasárnap, 2004. január 16., http://vasárnap . ujszo.com/clanok. asp?cl=l 234031. 6 Az alakítandó Felső-Nógrád Megyei Nemzeti Közmívelődési Egyesület alapszabály-tervezete. Losonc és Vidéke, 1886. január 17., 1-2. p. 7 Ifj. TÖRÖK Sándor: Közművelődési egyesület Losoncon. Losonc és Vidéke, 1885. augusztus 9., 1. p. 8 Kurtány Gácstól kb. 15 km-re délre fekvő, Fülekhez tartozó kisközség. Mocsáry itt írta meg legjelentősebb művét, a Nemzetiséget. 15
