1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Az első bécsi döntés hatása és utóélete - Martin Hetényi: Az 1938-as bécsi döntést követően kialakult problémák a szlovák–magyar határövezetben
natkozott a magyar katonai határőrség tagjaira, hiszen majdnem mindig a határőrség munkájával kapcsolatos kérdéseket kellett megoldaniuk.67 A határvidéket nem kerülhette el egy olyan történelmi esemény, mint amilyennek a Szlovák Nemzeti Felkelés számít. 1944. szeptember 4-én éjjel a magyar állam lezárta határait, az utakon, kb. 500 méterre a szlovák határtól járművekből torlaszokat állítottak, és könnyűgéppuska-fészkeket ástak. A magyar oldal intézkedései a partizánok Szlovákia felőli bejutásának megakadályozására irányultak.68 Ebben a hónapban a magyar határőrség Sopomya mellett letartóztatott két szlovák pénzügyőrt, Sopomya polgármesterével és tíz sopornyaival együtt. A sopornyaiak ugyanis, kiknek szántói a magyar oldalon voltak, a tiltás ellenére átmentek művelni földjeiket. A pénzügyőrség felügyelőjének közbenjárására két nap múlva hazaengedték őket Szeredről.69 Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy mikor a visszacsatolt területeken 1938 végén a magyar civil közigazgatás átvette az illetékességet a megszálló magyar katonai szervektől, egyúttal helyi szinten is átvette a kezdeményezést a szlovák partnerrel történő tárgyalásokban. A tárgyalások a határmenti problémák kiküszöbölésére irányultak, amelyek közé a következőket sorolhatjuk: a magyar biztonsági gépezet kelletlenül engedte a területére azokat a szlovák állampolgárokat, akikről azt feltételezte, hogy gárdisták vagy egyéb módon a magyar szervek látókörébe kerültek; a biztonsági szervek erőszakos megnyilvánulásai a szomszédos állam polgáraival szemben; nehézségek a határátlépő igazolvány jóváhagyása körül, a másik oldal részéről; a határátlépő igazolvánnyal való visszaélések; a menekültek problematikájának megoldása; a határ magyar felén lévő földeken termett termés megadóztatása és megvámolása stb. A tárgyalások vagy megbeszélések lefolyása és eredménye nem csak az országos politikai irányvonaltól függött, hanem a másik oldal tisztségviselőinek egyéni hozzáállásától is. Éppen ebben az egyéni hozzáállásban vannak szemmel látható eltérések. A küldöttségek mélyebb kölcsönös kapcsolatának kialakulását a központi hatalom nem nézte jó szemmel, inkább a megbeszélések szigorúan formális jellegét várta el. Másrészt személyes ellenszenv is létezett az államhatalom néhány helyi képviselője részéről a magyar szomszéd felé, amely a szlovák-magyar viszonyból eredt, és ami rányomta bélyegét a kölcsönös kapcsolatok légkörére is.70 67 Reakció a Nagyszombati, Dobsinai és Lónyabányai Járási Hivatalok kérdéseire. ÖA Bratislava - pobocka Módra, f. OÚ Bratislava-vidiek, k. 45, c. 336/1943 prez. 68 SA Bratislava - pobocka Módra, f. OÚ Bratislava-vidiek, k. 51, é. Dl-1301/1944 prez. 69 A sopomyai csendőrőrs jelentéséből nem derül ki egyértelműen, hogy a határ melyik oldalán került sor a szlovák határőrök elfogására. Valószínűleg ezzel az esettel a diplomácia nem foglalkozott, mivel a szlovák központi szervek abban az időben a felkelés leverésével voltak elfoglalva. SA Nitra, f. ObZV Nitra, k. 8, ő. 521/1944. 70 Említsünk meg még néhány tanácskozást és azok körülményeit, ahogyan az archív iratokban fennmaradtak. Az Aranyosmarót - Verebély útvonal megnyitása 138
