1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Az első bécsi döntés hatása és utóélete - Martin Hetényi: Az 1938-as bécsi döntést követően kialakult problémák a szlovák–magyar határövezetben
megvizsgálni a helyi közigazgatási tényezőknek azokat a határon átnyúló kapcsolatait, melyek segítségével ezeket a problémákat meg szerették volna oldani.24 A határvonal nyitrai-verebélyi szakaszán a helyi funkcionáriusok kommunikációja korrekt volt. 1939. január 7-én, Zsitvaújfalun25 megtartott megbeszélésen a helyi magyar és szlovák hivatalnokok26 megegyeztek, hogy a határőrök vallási szertartások alkalmával (mise, temetés, stb.) engedélyezhetik a demarkációs határ átlépését, zárt csoportban, egyszerre több egyénnek is, belépéskor és kilépéskor maximum 1 órával a szertartás megkezdése előtt, illetve befejezése után.27 1939. március 2-án újabb találkozóra került sor a helyi szlovák és magyar civil és katonai hivatalok képviselői között, ezúttal a Nyitrai Járási Hivatalban. Ennek eredményeképpen létrejött egy egyezség, az útlevélvizsgálat bevezetéséről a Nyitraivánka - Komját szakaszon közlekedő vonatokon, valamint a Nyitra folyón található vízi erőművek fenntartásáról és üzemeltetéséről.28 Utolsó megbeszélésükre, a szlovák állam kikiáltása előtt, 1939. március 11-én került sor, Nagycétényben. Ezen a tárgyaláson csak a Magyarországhoz csatolandó falvak, illetve a Magyarországtól visszakapott falvak cseréjének lefolyásáról tárgyaltak, amelyre egy előre megegyezett és előkészített kölcsönös, kisebb határkiigazítás keretében került sor (1939. március 7-én megegyeztek 10 falu és további 7 falu határának Magyarországhoz csatolásáról, valamint ugyan olyan nagyságú földterület és számú lakosság Szlovákiához csatolásáról29). Ez a találkozó lehetővé tette, hogy a községek átadása és átvétele, melyre 1939. március 14-én került sor (függetlenül az önálló állam kikiáltásával kapcsolatos eseményektől), a katonai szervek szempontjából incidensek nélkül menjen végbe.30 Miután 17 zsitvaújfalui lakost a magyar hivatalok megakadályoztak abban, hogy magyarországi földjeikre eljussanak, a Nyitrai Járási Hivatal jelentése szerint, a szlovák-magyar tárgyalásokon - melyekre 1939. július 13-án Nagykéren és 1939. július 19-én Verebélyen került sor - a magyar fél ígéretet tett a jogorvoslatra.31 24 Részletesen lásd Hetényi, Martin: K niektorym aspektom situácie na slovensko- mad'arskom pohraniéí 1938 - 1945. Vojenská história, 2006, 3. sz. 20-43. 25 Ez a község 1939. március 14-ig Magyarországhoz tartozott. 26 A találkozón részt vett a nyitrai és aranyosmaróti járási parancsnok, a magyar fél részéről pedig a verebélyi főszolgabíró. 27 §A Nitra - poboéka Nitra, f. OÚ Nitra, k. 40, é. 62/1938 prez. 28 ŐA Nitra - poboéka Nitra, f. OÚ Nitra, k. 40, é. 605/1939 prez. 29 3000 hektár és 15 ezer lakos. Vietor, i. m. 68. 30 Az egyezmény kiegészítése kimondta, hogy a másik állam tulajdonát képező azon anyagok és vagyon elszállításának határidejét, amelyet nem tudtak időben evakuálni, 1939. március 17-ig meghosszabbítják, miközben mindkét fél kötelezte magát annak őrzésére. A magyar hivatalnokok ünnepélyes fogadtatására, az adott szakaszon, egyedül csak Nagycétényben került sor. §A Nitra - poboéka Nitra, f. OÚ Nitra, k. 40, é. 689/1939 prez. 31 ŐA Nitra - poboéka Nitra, f. OÚ Zlaté Moravce, k. 29, é. 917/1939 prez. 127
