1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)
Előzmények és következmények - Simon Attila: Előzménye volt-e az 1938-as év a csehszlovákiai magyarok 1945 és 1948 közötti jogfosztottságának?
magyar pártot kíméletlenül támadó Agrárpárt és a Szociáldemokrata Párt magyar szakosztályai is bejelentették csatlakozásukat a Magyar Nemzeti Tanácshoz. Sőt, így cselekedtek a szeptemberben még a Csehszlovák Köztársaság mellett határozottan kiálló magyar kommunisták is. Az ő pálfordu- lásukhoz azonban a felfokozott hangulaton kívül nagymértékben hozzájárult, hogy a CSKP tevékenységét a szlovák autonómia kikiáltása után azonnal betiltották. így a kommunista párt nagyszámú magyar szimpatizánsa számára Horthy Magyarországával szemben már nem a masaryki Csehszlovákia, hanem Tiso fasizálódó Szlovákiája jelentette az alternatívát. Az események felgyorsulása és a magyar egység kialakulása természetesen kihatott az Egyesült Magyar Párt belső viszonyaira is, hiszen az addigi látszólagos összhangot olykor a hivatalos irányvonalnál szélsőségesebb hangok zavarták meg. Noha a radikalizmus nagyobb teret még nem kapott a párton belül, s az EMP vezetése kifelé továbbra is igyekezett egységesnek mutatkozni, a törésvonalak már láthatóan jelentkeztek, s megkezdődött a visszacsatolás utáni időszakra való pozicionálás folyamata. Bár a magyarországi várakozások azt jelezték, hogy a szlovákiai magyarok többségétől idegen a radikalizmus, vezetőik pedig inkább liberális gondolkodásúak - amire egyébként a visszacsatolás utáni politikai magatartásuk rácáfolt s ezért a nyilasok helyett inkább a kormánypárt centrumát fogják erősíteni,35 a szélsőjobbos eszmék dél-szlovákiai jelenléte realitás volt. E gondolatok két irányból hatoltak be a szlovákiai magyarok közé. Egyrészt a Csehszlovák Fasiszta Párt és Árja Front irányából, amely Pozsonyban magyar osztállyal rendelkezett. Programját, amelyben nemzetiségi egyenjogúságot, radikális szociális és társadalmi változásokat ígért, magyarul is megjelentette,36 s ezek az ígéretek a szlovákiai magyar társadalom alsó szegmenseiben - ha nem is nagy, de kimutatható - visszhangra találtak. Tagsága a fellelhető források szerint leginkább a baloldali pártok (a kommunisták és a szociáldemokraták), illetve a Magyar Nemzeti Párt egykori szimpatizánsai közül került ki,37 s elsősorban a földmunkások és kisiparosok sorából toborzódott. A szélsőjobboldali ideák behatolásának másik iránya természetesen Magyar- ország volt, ahonnan a nyilas eszmék, ha nehezen is, de utat találtak az államhatáron át. „... a demokratikus társadalmi fejlődés előnyeit mindenki elismerte, de a közeli szomszédságból terjedő koreszméknek hódolva egyre többen álltak a demokráciát gyűlölő fasizmus hódolói közé"38 - amint azt Borsody 35 MOL, K-63, 64. cs. 7/7. t. 3263 /pol.1938. 36 §ObA Komárno, OÚ KN, k. 80,197/1938. prez. 37 Uo. 38 Borsody sorait idézi FILEP Tamás Gusztáv: Felföldi társadalomkutatók az 1938 utáni magyarországi viszonyokról. In uő: A humanista voksa. írások a csehszlovákiai magyar kisebbség történetének köréből 1918-1945. Pozsony, 2007,156. p. 27
