Salgótarjáni események 1918-1919 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 53. (Salgótarján, 2007)

„Lázas izgatottsággal...” – A tanácsköztársaság szervei (1819. március 21.–április 30.)

kásságának a javát keressék. így munkafegyelem, munkateljesítmény, munkabér kérdésekben." 2 Termelési biztosok sok esetben a korábbi igazgatók, vezető szak­emberek lettek. Salgótarjánban is így volt: az Acélgyárban Liptay B. Jenőt, a bá­nyánál Roth Florist nevezték ki termelési biztosnak. Másik fontos feladata az új kormányzatnak az elkerülhetetlen katonai támadás ellen felkészülni, amennyire lehet. Kun Béla, mint külügyi népbiztos úgy nyilat­kozott, hogy „A Magyar Tanácsköztársaság nem a területi integritás elvének alapján áll, de a területi kérdéseknek az imperialista hódítás alapján való megva­lósítását ellenzi." 3 Ki kellett használni azt az egyöntetű felháborodást is, melyet a Vix-jegyzék okozott. Bár úgy tűnt rövid ideig, hogy Párizsban az antant hatal­mak nem értenek egyet a tanácsköztársaság elleni fegyveres fellépéssel. Április elején Smuts angol tábornok Budapestre érkezett, hogy tárgyaljon a Vix-jegyzék­ben szereplő semleges övezet határainak módosításáról. Azonban arra nem volt felhatalmazva, hogy garanciákat adjon az új feltételek szövetségeik általi betar­tására is. Ugyan személy szerint támogatta, de nem tudta megígérni, hogy a ma­gyarokat meghívják a párizsi békekonferenciára. így a tanácsköztársaság számá­ra a hadseregszervezés kérdése is a középpontba került. A februári Böhm-féle önkéntes hadsereg elképzelése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A ko­rábban visszatartott korosztályokból leszerelték a mezőgazdaságból élőket, az újonnan jelentkező 5 ezer fő többsége pedig a munkanélküliség elől menekült. Viszonylag egységes, fegyelmezett erőt a szintén 5 ezer fős székely hadosztály képviselt a kb. 70 ezres hadseregben. Áprilisban sorra jelentek meg a Hadügyi Népbiztosság hadseregszervezéssel kapcsolatos rendeletei. Először a hivatásos tisztek szolgálatra jelentkezéséről, mivel tisztában voltak azzal, hogy szakképzett katonák nélkül sikertelen a hadsereg felállítása és eredményes alkalmazása. Majd a volt hadifoglyokból a nemzetközi ezredek megszervezését, április 19-én pedig - a román támadás megindulása miatt - a munkásság fegyverbe szólítását és munkásezredek szervezését határozták el. Végül pedig, május elején, ez már általános mozgósítássá szélesedett. Miként szerveződött meg a tanácshatalom Salgótarjánban? A vezető szervek megalakulása: Az SZDP helyi titkára, Gádor Béla, már már­cius 21-én értesült a hatalmi váltásról. A bejáratott módon, először a főbizalmi­akat tájékoztatta, akik másnapra összehívták a két párt és az összbizalmi testület közös vezetőségi ülését. Itt választottak egy ideiglenes direktóriumot a nagy­munkástanács helyett. Ebben az Acélgyár és a bánya képviselői egyenlő szám­ban kaptak helyet. Hasonlóan oszlott meg az SZDP és a KMP tagjainak aránya is. Ilyen összetételben működött április 7-ig, a tanács választásokig. A választások előkészítésében is döntő szerep jutott a direktóriumnak. A vita a jelöltek mellett arról folyt, hogyan tudják biztosítani a község területén lévő foglalkozási csopor­tok megfelelő képviseletét. Végül az a döntés született, hogy a közös szavazóla­pon a jelöltek személyében mindenki csak ott módosíthat, amely szakszerve­!id

Next

/
Oldalképek
Tartalom