Salgótarjáni események 1918-1919 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 53. (Salgótarján, 2007)

Rombolás és fenyegetettség – Bizonytalan hónapok (1919. január 1.–március 21.)

lések arról, hogy mi készül bennünk és körülöttünk. Az új mozgalmat nem is méltattuk kellően figyelemre, de ugyanakkor már féltünk is tőle. Nem tudtuk, hogy türelmesen kell-e szemlélődni, vagy vadul ellene kell-e törni?!"

6 (Buchinger március 21. után visszavonult, majd antikommunizmusa miatt az országot is elhagyta.) A döntő lökést a kommunisták elleni fellépéshez - a belpolitikai válság csitultával - a berlini ún. Spartacus-fekelés leverése adja. Mindeközben felélénkült a monarchista alapon szerveződő jobboldal tevékenysége is. Egyrészt az arisztokrácia gróf Bethlen István vezetésével, illetve a Károlyi Pártból való kiválással igyekezett bázist teremteni. Másrészt a katonatisztek egy része körül féligmeddig illegális szervezetek alakultak, melyek Károlyiék politikájával szemben álltak (MOVE = Magyar Országos Véderő Egylet, EME = Ébredő Magyarok Egyesülete). Nem hozott sikert az a törekvés sem, hogy parlamenti választások kiírásával legitim kormány álljon fel. Egy választás következtében tarthatatlanná vált volna az antant hatalmak azon álláspontja, hogy a Károlyi-kormány csak közigazgatási feladatokat láthat el. A törvényesen megválasztott kormány joggal várhatta el, hogy a békekonferenciára meghívják és kifejthesse véleményét az országra vonatkozó döntésekkel kapcsolatban. Ez pedig zavaró lehetett a szövetségeseknek tett ígéretek realizálásában. Másrészt bizonytalan volt, hogy az ország mely területein tarthatnának választásokat. A belpolitikai válság következtében pedig a Nemzeti Tanács pártjainak novemberi népszerűsége jelentősen megcsappant. Végül, hosszú huzavona után, a Berinkey-kormány február végén döntött arról, hogy április elejére választásokat ír ki. Ugyanakkor januárban Budapesten több helyen gyárfoglalások történtek (Ganz Villamossági Gyár, Fegyvergyár), vagy leváltották az üzem vezetőségét (Ganz Hajógyár, Csepel). Sorozatosan tartottak népgyűléseket, melyeken elsősorban a munkanélküliek problémáinak megoldására kerestek választ. Vidéken - a közelgő tavaszi munkák miatt - a megígért földosztást követelték egyre türelmetlenebbül. Ugyan február 23-án Károlyi Mihály saját birtokán megkezdte a földreform-törvény végrehajtását, de máshol alig történt előrelépés. Mi történhetett Salgótarjánban január első napjaiban és milyen következményei voltak? Az SZDP és a KMP vitája: Január első napjaira a források is ellenmondásosak. Két dologban egyeznek csak meg, így ezek tényként fogadhatók el: üzleteket, magánlakásokat ért támadás és a rend akkor állt helyre, mikor az iglói géppuskások és a székely különítmény megérkezett. A salgótarjáni események országos szinten is rámutattak a kormányban részt vevő SZDP és a más megoldásokat kereső KMP közötti feszültségekre. Erősítette ezt, hogy az SZDP-n belül is megoszlottak a vélemények a követendő politikát illetően. Az SZDP újságja, a Bányamunkás szerint a „bolseviki aknamunka" hatására törtek ki zavargások, melyek 52