Salgótarjáni események 1918-1919 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 53. (Salgótarján, 2007)

Másfajta had – Salgótarján védelme (1919. április 30.–június 2.) - Dokumentumok

kai nem, csak váratlan, meglepő, merész rajta ütéssel lehet eredményt elérni vele szemben. Kértem, hogy a tüzérségi felderítők holnap reggel 4 órára már kiépített távbeszélő vonalukkal a Karancs 727 (háromszögelési pont) délnyugati lejtőjén fekvő romnál legyenek. Jelentésemre az 53. vadászezred parancsnoka még megígérte, hogy gyalogsági megerősítést is fognak küldeni vállalkozásomhoz. Ezt tudomásul vettem azzal, hogy vállalkozásom végrehajtásához nincs szükségem rájuk. De ha vállalkozásomat nem sikerülne meglepően végrehajtani, akkor azt egy közelünkben erre készültségbe állított csoport és tüzérség támogatása mellett erőszakkal fogom keresztül vinni... A jelentkezők közül ugyanazokat a derék katonákat osztottam be ismét osztagomba, akik már a Karancs első visszafoglalásában is önként jelentkezve részt vettek és a harcban derekasan és bátran viselkedtek. A holnapi vállalkozás megindulási helyéül ismét a Karancs 727 (háromszögelési pont) délkeleti lejtőjén lévő épületromot jelöltem meg. Az alkalmazásra való készenlét időpontját ugyancsak ismét reggel 5 órában szabtam meg... Rövid intézkedésem után megindultam az önként jelentkezők osztagával, harcjárőrrel biztosított laza kötelékben. De nem mint a múltkor a taliga út mentén, hanem attól balra, nagyjából északi irányban, fel a Karancs kelet felé nyúló hegyhátáig... Tájékoztattam őket, hogy ... 10 fő gyalogossal balra elfogunk térni az osztag menetvonalától, hogy az ellenség állása mögé kerülhessünk. Az osztag ... folytatja előrenyomulását a hegyháton. Annak elérése után forduljon balra, neki a Karancs 727 (háromszögelési pont) kúpjának és támadja meg az azt védőket. De mindezt fékezett ütemben, hogy idő előtt az ellenséggel harcba ne keveredjen. ...10 csatárral körülbelül 200 méterre a hát élvonalának elérése előtt elváltam osztagomtól és a sűrű aljfás erdő bokrai között a meredek hegy oldalán északnyugati irányba tértem le. A hát élvonalán gyalogút vezetett. Ezen ment gyanútlanul egy cseh katona fegyverrel a vállán, evőcsészével kezében kelet felé. Valamit hallhatott, mert fejét felénk fordította. De gyanútlanul ment tovább. A magaslat élvonalán ekkor Kubinyi előtt kb. 20 lépésre egy fegyveres cseh katona tűnt fel. Már puskáját lövéshez kapta, de Kubinyi megelőzte. Állva, hirtelen, kapáslövésből bele lőtt... De élénkült az előtér, néMny lövés vág közénk. De puskázásunkat a védőállást elölről megközelített osztagom is hallja. Igen élénk, gyors tűz indul meg felőlük is. A még gyér tüzelésben ordítva kiáltok át az arcban támadó csoportomhoz: „Magyarok előre!" Meghallották... Mi is rohanunk előre. Fel a meredek lejtőn, állandó „Hajrá!" kiáltásokkal. Mire felkapaszkodunk a tetőre, előbb a géppuskák, majd a puskalövések is elhallgattak. A tetőn már csak 3 cseh holttestét találtuk meg. Meg 3 behevederezett géppuskájukat. Ebből kettő a tüzelőállásukban állványain, egy begurítva hevederébe, hogy ne tudjuk ellenük azonnal felhasználni. Támadásunk a megszállókat nagyon meglephette. Sem előre, sem hátra, sem jobbra már nem tudtak menekülni. Csak a hegykúp északi (bal) igen meredek, közel 60 fokos lejtője maradt szabad részükre. Ezen az oldalon volt egy 50-60 m széles erdőirtás. Mind erre menekült... 128