Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XXVI. Nógrád megye közlekedési viszonyai - 1. Vízen - 2. Szárazon - a. Vaspályák

2. A magyar állami vaspálya a szabadalmazott] oszt[rák] vaspályánál hosszabb vonalon futja át a megyét, amint tudniillik a hatvani állomáson túl a megyébe lép, kevés kitérés után az egész megyén áthúzódik, s DivényOroszinál Zólyom megyé[n] keresztül egész Oderbergig terjed.

274 HatvanSalgó-Tarján [szakasz] 7,41 mérföld, Salgó-Tarján-Losonc [szakasz] 4,90 mérföld, Losonc-Divény-Oroszi [szakasz] [kb. 0,9] mérföld [hosszú], egész hossza eszerint megyénkben 13 1/3 mérföld, s 9 állomással bír: 1. Apc-Szántó Heves [megyé]ben, 2. Pásztó, 3. Kis-Terenne, 4. Pálfalva, 5. Salgó-Tarján, 6. Somos-Újfalu, 7. Fülek, 8. Losonc, 9. Lónyabánya. Pásztó és Kis-Terenne közt van ugyan még egy állomás, ne[ve] Maconka, de ez, valamint Pásztó is Heves megyéhez tartozik és azért az ide fel nem vétetett. A pest-salgó-tarjáni egyvágányú vonal engedélyezési okmánya 1863. január 19-én íratott alá.

275 A salgó-tarján-ruttkai vonalé pedig az 1868. évi XLIX. illetőleg az 1870. évi XXXV. tc.-ben gyökeredzik, s közvetlenül a fővárosban székelő Magyar Királyi Vasúti Igazgatóság alatt áll.

276 A pest-salgótarjáni pályát a kormány 7 500 000 Ft-ért 1868. július l-jén vette, s 13 800 000 Ft-ot érő kisorsolási kölcsönre alapította, melyből 12 ezer darab 300 és 24 ezer darab 150 Ft-os elsőbbségi kötvény 7 200 000 Ft-ot, 33 ezer darab 200 Ft névértékű kölcsön pedig, 33 000 részvény 6 600 000 Ft-ot képvisel. A forgalom és üzleteredmények 1871-ben elég kedvezőek voltak. Szállíttatott az egész északi vonalon: Év Utas (száma) 1870 456 026 1871 692 034 1872 976 483 274 A Csehországban fekvő Oderberg másik, jelenleg használt elnevezése Bohumin. Földrajzi nevek etimológiai szótára, 1997.

1. köt. 230. p. 275 A Szent István Kőszénbánya Társulat kapott engedélyt arra, hogy Pestről Hatvanon és Losoncon keresztül Besztercebányára vezetendő gőzvasutat létesítsen, továbbá a vasútvonalat Oderbergig továbbépítse. Az uralkodói engedély kézhezvétele után a társaság a „cs. kir. Szabadalmazott Pest-Losonc-Besztercebányai Vasúttársaság és a Szent István Kőszénbánya Rt." nevet vette fel. Szvircsek Ferenc: Nógrád megye vasúthálózatának kiépülése. 1867-1939. In: Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve. V. évf. 1979. 62. p. (Továbbiakban: Szvircsek, 1979.); Frisnyák, 2001. 46. p. 276 I. Ferenc József osztrák császár és magyar király 1868. december 8-án szentesítette az 1868. évi XLIX. törvénycikket, mely többek közt kimondta, hogy a forgalmi igényeknek megfelelő állapotba helyezik a Pest-Hatvan-Salgótarján közötti vonalat, vasutat építenek Salgótarjántól Losonc-Besztercebánya felé. Frisnyák, 2001.57. p. - Az 1870. évi XXXV. törvénycikk szerint módosították a Salgótarján-Losonc-Besztercebánya felé kiépítendő vasútvonal irányát, az új irány: Salgótarján-Körmöcbánya-Ruttka lett. Uo. 61. p. 406