Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XIV. Műemlékek a megyében

jóllehet a közforgalomba már ritkán kerül.

188 Azonban a Nógrád megyei váraknak, vagy mint e helyen meghatároztuk, műemlékeknek jelentősége éppen azért, mert résszerű történettel bír, mindnyájunk figyelmét megérdemli, mert a Felvidék középkori várerődítéseinek leírására és különösen a hadviselésnek itten tervszerűen folytatott mozgalmaira a régészeti leletek után a könyvtárak poros fóliánsaitól egészen elütő módozatait lehet egykor megállapítani. Még 1864-ben felvette és felmérette dr. Rómer Flóris barátom idősb Kubinyi Ferenccel a Nógrád megyei műemlékeket, s Bergh Károly építész azok lerajzolásához hozzáfogott, azonban azoknak terve különösen az érdekeltek pártfogása és segélyezése útján való kiadására kevesen jelentkeztek, minél fogva a gácsi, a kékkői, a hollókői, a somoskői, a divényi és velük az ecsegi vár, nemkülönben a gácsi, mátra-verebélyi templom és harangláb stb. rajza meg nem érdemlett csendes pihenésre lettek kárhoztatva.

189 Vajha akadnának a megye műpártoló lelkes közönségében néhányan, kik e rajzokat a tudomány nagy hasznára a feledékenység vagy az elévülés eshetőségeitől megmentenék.

190 Ily rajzok újból történő felvétele fölötte sok költséggel járna, de a tíz év előtti állapotoktól lényegesen is különbözne. Midőn ezek folytán a megye várainak járásonként való történeti vázlatát e műbe szövöm, az egyrészről azért is kívánatos, hogy Mocsáry monográfiáját nélkülözhetővé tegyem, másrészt kiemeljem, miszerint a megyében 188 Mocsáry Antal (1757-1832) 1790-től Nógrád vármegyében főszolgabíró. Felesége, Darvas Mária 1803-ban bekövetkezett halála után visszavonult, és Lapujtőn az irodalom és a tudományok tanulmányozásával foglalkozott. Kapcsolatban állt Kazinczy Ferenccel, Fáy Andrással és Vitkovics Mihállyal. Legfőbb műve: Nemes Nógrád vármegyének históriai, geographiai és statistikai esmértetése. I-IV. köt. Pest, 1820-1826. Reprint kiadás: 1982. Más művei is ismeretesek: Egy római történet, barátimért. Buda, 1804.; A Vág vizének áradása Nyitra vármegyében a pöstyéni fürdőben. Pest, 1813. Praznovszky Mihály: Bevezetés. In: Mocsáry Antal: Nemes Nógrád vármegyének históriai, geographiai és statistikai esmértetése. I. köt. 1982. Reprint kiadás. 7-16. p.; Szinnyei, 1903. 31-32. p. 189 Rómer Flóris (1815-1889) római katolikus pap, régész, művészettörténész. Az MTA levelező tagja 1860-tól, majd rendes tagja 1871-től. 1869-1877 között a Magyar Nemzeti Múzeum érem- és régiségtárának őre, részt vett a Magyar Történelmi Társulat megalapításában. Az 1860-as évek elején bejárta Nógrád megyét, erről írott benyomásait jegyzőkönyvekbe gyűjtötte, melyek fennmaradtak az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Könyvtárában. Főbb művei: Pozsony régészeti műemlékei. Pozsony, 1856.; A Magyar Nemzeti Múzeum római feliratos emlékei. Bp., 1873.; A régi Pest. Bp., 1873.; Régi falképek Magyarországon. Bp., 1874.; Északnyugati utam. Bp., 1879.; Egyház, műveltség, történetírás. Ipolyi Arnolddal, Fraknói Vilmossal. Vál. bev.: Rottler Ferenc. Bp., 1981. 15-19. p.; Fraknói Vilmos: Rómer Flóris emlékezete. In: Századok. 1891. III. sz. 177198. p. - Bergh Károly (7-1889) építész. Déry Attila-Merényi Ferenc: Magyar építészet. 1867-1945. h. n, 2000. Urbino Kiadó. 38. p. 190 Shvoy Miklós a következő hivatkozást szúrta be: Archeológiai Értesítő. 1871. V. évf. 6. sz. 168. lap. 211