Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. (Balassagyarmat-Salgótarján, 2006)
A holocaust elszámított „racionalitása” - „Vakulj magyar, üsd a zsidót!” – A vészkorszak ideológiája
A nemzetiszocialisták a gettósításással nagyjából egy időben kezdték meg szervezkedésüket Nógrádban, Török Gáspár karancskeszi földbirtokos, tartalékos tüzérfőhadnagy szárnyai alatt. „Az alakuló értekezletet Balassagyarmaton már meg is tartották Kuhajda Vilmos országgyűlési képviselő jelenlétében, most pedig Salgótarján és Losonc városokban lesz megtartva - tájékoztatott Salgótarján hetilapja május 6-ai számában. 186 - A párt felállítja mindhárom helyen a honvédelmi rendvédelmi alakulatot is, amely a hatóságok rendelkezésére áll a zsidókérdés tökéletes gyakorlati megoldásánál is. Az illetékes parancsnokok kinevezéséről, akik külön budapesti tanfolyamon vesznek részt, a megye pártvezetője, Török Gáspár most tesz jelentést az országos parancsnoknak. 187 A helybeli párt vezetősége ezúton is felhívja a testvéreket, hogy amíg a párthelyiség nem áll rendelkezésre, az új tagokat gyűjtsék össze, illetve azok névsorát, és az avatás rövidesen meg fog történni." Balassagyarmaton Vannay polgármester már április 5-én határozatot hozott arról, hogy zsidó lakásban helyezzék el a megyeszékhely nemzetiszocialista pártját (•95.), Salgótarjánban pedig május 14én adott be „a város és a járás részére megfelelő párthelyiség" kiutalása tárgyában kérelmet a polgármesterhez Török. Az éppen a városi gettó lezárásával foglalatoskodó Rátky Béla villámgyorsan, másnap meg is hozta végleges döntését. Balassagyarmathoz hasonlóan itt is legalább négyszobás lakás dukált: „A Fő utca 35. szám alatti, özvegy Deutsch Henrikné tulajdonát képező és Kovács (Kohn) Béla által lakott, négyszoba-konyhás és mellékhelyiségből álló lakást a már korábbi, 6231/1944. számú igénybevételem értelmében a Magyar Nemzetiszocialista Párt részére kiutalom. Fellebbezésnek helye nincs." 188 A „születés természetadta véletlenje... az élet egészét átható élet- és világképszervező elemmé", sőt élet vagy halál kérdésévé vált. 189 „Közönséges rágalmazás!" - kelt ki magából a Solymosy bárók salgótarjáni ügyvédje, s indított pert, amikor egy országos hetilap „lezsidózta" a családot. 190 Akadtak, akik az utolsó hónapokban, hetekben próbáltak keresztény hitre térni. Nehéz dolguk volt, ráadásul feleslegesen erőlködtek. 191 Voltak olyanok is, akik már korábban vallást váltottak, nevüket azonban nem magyarosították, s ezt igyekeztek mihamarabb megtenni. 192 Különös eset egy csendőré, aki az asszimiláns zsidóság körében is közkedvelt nevét, a Székelyt változtatta 1944 áprilisában KocsisSzékelyre. 193 A vármegye levéltára egy VKM rendelet értelmében, az alispán közreműködésével és június 26-ai utasítására összegyűjtötte az akkoriban sűrűn 186 A Munka, 1944. május 6., 2. p. 187 A nemzetiszocialisták balassagyarmati pártja már május l-jén levelet írt Neográdi Horváth alispánhoz „zsidók őrzése" tárgyában. Alispáni iktatószám: 8994. 188 NML V. 183. a) 8321/1944. A párt hivatalos helyiségének megnyílásáról A Munka május 20-ai száma tájékoztatta a városban és járásban lakó „testvéreket". A Munka, 1944. május 20., 3. p. 189 Csepeli György: Előítélet és antiszemitizmus. Jószöveg Műhely, Budapest, 1998,15. p. Hogy ki számított zsidónak, azt az úgynevezett harmadik zsidótörvény (1941 :XV. te.) 9. §-a határozta meg (közli: Vértes 149150. p.), a mentesítettekről pedig 1944. május 10-én hozott egységes rendeletet a miniszterelnök (1730/1944. ME számú rendelet, közli: Vértes 293-295.). 190 Dr. Varga Kálmán salgótarjáni ügyvéd nyilatkozata a Nógrádi Hírlap 1944. július 1-jei számában (4. p.). Az 1895-ben bárói rangra emelt Solymosyak egyetlen nógrádi kötődése az volt, hogy a család Irma Olga nevű lánya a Kisterenyéről származó Gyürky Viktor grófhoz ment feleségül, még 1893-ban. Irma Olga 1942 végén meghalt. Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. III. kötet P-S. Heraldika Kiadó, Budapest, 1998, 324-328. p. 191 A Losonci Hírlap pl. 1944. május 14-ei (!) számában ismertette Kapy Béla dunántúli püspök követendő állásfoglalását: „Számolni kell azzal, hogy a zsidókra vonatkozó kormányrendeletek következtében megnövekszik a keresztény egyházakba áttérni kívánkozók száma... A jelentkező egyéneket szigorúan el kell bírálni... kötelező a hathónapos oktatás és az is, hogy a tömegesebb áttérés esetén igénybe kell venni a gyülekezet világi vezetőségének és presbitériumának tanácsadását." Losonci Hírlap, 1944. május 14., 4. p. 192 Az evangélikus Schlezinger Mária és János pl. Sárdira magyarosított április elején. Az alispáni iktatóban április 13-án és 14-én iktatott belügyminisztériumi engedélyek száma: 7807. és 7827. 193 Alispáni iktatószám: 8222. 116
