Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

II. ÜNNEPLŐ FELEKEZETEK – FELEKEZETI ÜNNEPEK - Bősze Sándor: Somogy vármegye és a millenniumi ünnepségek (1896)

rőpai átlagmutatókat. Mindenképpen impozánsnak kell tekintenünk a pozitivista tudós-szerzők munkáit: a megyei és a városi monográfiákat, az okmánytárakat, a történeti sorozatokat, a hatalmas irodalom- és művelődéstörténeti könyveket. Somogy vármegye sem szégyenkezhetett. A vasútépítések (1896-ban adták át a Kaposvár-Fonyód vonalat) mind nagyobb területeket kapcsoltak össze, a balatoni régió ekkor indult meg az ígéretes fejlődés útján. A sors akaratából éppen a millennium évében kezdte meg polgármesteri hivatalát Németh István, s még ugyanabban az esztendőben kezdetét vette Kaposvár látványos, az országos átlagot is messze meghaladó ütemű fejlődése. A magyarság valóban szép reményekkel tekinthetett a jövő elé. Hogy aztán a majd negyedszázaddal későbbi események sajnálatos módon nem ezt a bizalmat igazolták, annak minden bizonnyal az is oka volt, hogy a magyar politikusok egy része a látványból levont következtetéseket nem az Országos Ipartanács mértékadó visszafogottságához igazította. Az ünnepségek sora, ezek káprázata, a harmincmilliós magyarság álomképe, a verbális hazafiság és a dinasztiahűség, a nagyhatalom-érzet sokak számára nem tette lehetővé, hogy Jókai Mór szelíd szavait is meghallják.

65 Ők örömmel nyugtázták az asszimilálódó zsidóság szavait a pesti izraelita nagyhitközség május 1-jei ünnepi istentiszteletén, ugyanakkor nem olvasták kellő figyelemmel Roman Miron görögkeleti metropolita szintén májusi körlevelét.

66 Figyelmüket inkább az őszi országgyűlési választások kötötték le. A kortárs Gratz Gusztáv szerint az a nagy haladás, melyet a kiállítás demonstrált, ekkor érte el a csúcspontját, s tempója ezt követően lassúbb lett.

67 A történetíró-jogtörténész, Eckhart Ferenc három és fél évtized múltán visszatekintve úgy értékelte e kort, hogy a millenniumot „...az egész magyarság uralkodójával látszólag a legnagyobb egyetértésben ünnepelte meg. A nemzet a zavartalan külső béke hatása alatt a jólét eddig nem látott fokára emelkedett, a magyar állam dús lombozatú fáját azonban belülről féreg rágta."

68 IRODALOMJEGYZÉK 1896. EOK KÖZL. = Az 1896-iki Ezredéves Országos Kiállítás Közleményei 1896. ÉVI KATALÓGUS = 1896. évi ezredéves országos kiállítási katalógus egybekötve Budapestnek útmutatójával és tervrajzával. Minerva, [Bp., 1896.] BANDÉRIUM 1896 = Milyen legyen a bandérium? Kaposvár, 1896. január 30. BARÁTH F. 1896 = BARÁTH Ferenc: A millennium és a magyar történelem. Századok, 1896. CSÁNKI D. 1914 = CSÁNKI Dezső (szerk.): Somogyvármegye. Országos Monográfiái Társ., Bp., [1914]. 65 AZ EZREDÉV 1979, 5-8. p. 66 AZ EZREDÉV 1979,145., 142. p. 67 GRATZ G. 1934,347. p. 68

ECKHARTF. 1933, 307-308. p. 144