Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

V. A FORRADALMI MEGEMLÉKEZÉS JUBILEUMI KONSTRUKCIÓI - Feischmidt Margit: A történelemről egy antropológus szemszögéből: - Az 1848-as forradalmak százötven éves évfordulója Magyarországon és a magyar kisebbségek körében

ellentétek - hangsúlyozni szeretnénk - ideáltípusok abban az értelemben, ahogyan azt Max Weber meghatározta, az empirikusan megfigyelhető tendenciák szándékos túlhangsúlyozásával jöttek létre. Az esetek, amelyeket vizsgálunk, nem azonosak a tiszta típusokkal, de jól jellemezhetőek aszerint, hogy milyen mértékben közelítik meg azokat.

9 Megemlékezések Magyarországon és a kisebbségben élő magyarok körében. A nemzeti mítoszok deszakralizálása Kilenc évvel a rendszerváltás után a forradalom százötven éves évfordulója nem vált politikai eseménnyé, nem tudott tömegeket lelkesíteni. A megemlékezések középpontjában álló március 15-ei nemzeti ünnep új szcenáriójával igyekeztek megszólítani és részvételre ösztönözni az embereket.

10 Március 13-án huszár század ok vonultak fel korabeli öltözetben a főváros utcáin. Ugyanaznap délután a Hősök terén Nemzetközi Katonai Hagyományőrző és Huszár Találkozó kezdődött, amelynek rendezvényei a következő napokban folytatódtak. Március 14-én este a forradalmi napok eseményeit és eszméit felidéző előadás „történelmi eseményjáték" - zajlott az erre az alkalomra nemzeti színekkel, kokárdákkal díszített Múzeumkertben. Látványában és tartalmában egyaránt ötvözte a monumentalitást a népi bohózatok humorával és könnyedségével. Március 15-én a Nemzeti Múzeumnál az európai forradalmak közös jelszava - „Egyenlőség, Szabadság, Testvériség" - alatt történt a megemlékezés. Az állami ünnepség koreográfiája, a színpadkép monumentalitása és dinamizmusa a látványt helyezte előtérbe, amelyet a filmrendező, Jancső Miklós, sok tekintetben 9 A következő elemzés a megemlékezéseken elhangzott beszédekre, a legnagyobb példányszámú napilapokra, a kulturális és közéleti hetilapokra valamint a szakfolyóiratokra és könyvekre irányult. A sajtófigyelés Magyarországon a Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, Mai Nap, Napi Magyarország, Népszabadság című napilapokra, Heti Világgazdaság, Magyar Fórum, Beszélő, História, Kortárs, Kritika, Rubicon, Tiszatáj, Vigila című heti-, illetve havilapokra terjedt ki. Romániában a Romania Libera, Adevarul, National, Dimineata, Jurnalul National, Evenimentul zílei, Azi című országos terjesztésű napilapokat, Stirea, Adevarul de Cluj, Ziua de Nord-Vest, Transilvanía Jurnal című erdélyi helyi lapokat, a Románia Maré, Magazinul Istoric, „22" és a Diletna című hetilapokat, a romániai magyar sajtótermékek közül a Romániai Magyar Szó, Hargita Népe, Szabadság, Szabad Újság, Bihari Napló című napilapokat, Erdélyi Napló, Brassói Lapok című heti- és Korunk, Látó című havilapokat vizsgáltuk. Szlovákiában a Slovenská Republika, Sme, Národná Obroda, Pravda, Práca, OS, Dominó Efekt, Slovenské pohlady, Historická revue, Új Szó, Szabad Újság, IFI, Csallóköz, Katedra, Kalligram című periodikákat figyeltük. Rendszeres sajtófigyelés az újságok és folyóiratok 1998-as évfolyamára terjedt ki. A televízió és rádió műsorainak figyelése az ünnepnapokra, az azokat közvetlenül megelőző és követő napokra szorítkozott. A diskurzus elemzését a nyilvános ünnepek és megemlékezések résztvevő megfigyelésével egészítettük ki. Ebben a munkában részt vettek a pécsi Kommunikációs Tanszék hallgatói, együttműködésükért a szerzők köszönettel tartoznak. 10 Az itt következő leírás a Budapesten megrendezett magyar állami ünnepséget kívánja bemutatni, és nem terjed ki a vidéki megemlékezésekre. 293