Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

II. ÜNNEPLŐ FELEKEZETEK – FELEKEZETI ÜNNEPEK - Mohay Tamás: Az ünnep eredettörténete vagy mondája: - Megfontolások a csíksomlyói pünkösdi búcsúról

MOHAY TAMÁS Az ünnep eredettörténete vagy mondája: Megfontolások a csíksomlyói pünkösdi búcsúról Bevezetés A csíksomlyói pünkösdi búcsú Erdélyben a régi és nagy ünnepek közé tartozik. Tradicionális Mária-kegyhely (egyúttal igen sokáig jelentős iskola- és kulturális központ), ahol ferences rendiek vezetésével évszázados ünnepi gyakorlatok alakultak ki. Ezek a történelmi körülmények gyakori és alapos változásai közepette is megtartottak bizonyos állandóságot. A nyilvános, teljes és szabad búcsújárás betiltását, 1949-et követően negyven évig mintegy rejtetten zajlott az ünnep (a hatóságok részéről tapasztalt tűrés határait folyamatosan tágítva). 1990 óta minden korábbi létszámot meghaladó tömeg van jelen pünkösdkor Csíksomlyón, s e tömeg összetétele minden korábbit meghaladóan kiterjed a magyar nyelvterület egészére, sőt azon túl is. Egy hosszabb, immár tíz éve tartó kutatás keretében azt vizsgálom, hogyan találkozik össze ebben az ünnepben a vallási hagyomány és a nemzeti önkifejezésre törekvés. A jelenkutatás és a változások vizsgálatát követően fordult figyelmem a búcsú múltja, eredete felé. A konferencián ezzel kapcsolatban szeretnék három feltételezést a szakmai nyilvánosság kritikus figyelme elé tárni. Az idő rövidsége miatt részletesebben itt csak az elsővel, a búcsú eredettörténetével foglalkozom (egyelőre a részletes szakirodalmi hivatkozásokat is mellőzve). I. A búcsúval kapcsolatos elbeszélések közül az egyik legtartósabb az, hogy az ünnep, vagyis a pünkösdszombati búcsújárás eredete 1567-re megy vissza, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem haddal próbálta a csíki székelyeket unitárius hitre térítem, akik azonban a csatában győzedelmeskedtek, az ütközet ideje alatt a gyerekek és nők imádkoztak, majd a visszatérőket győzelmi ágakkal fogadták. Ennek emlékünnepe pünkösd szombatján a búcsújárás Csíksomlyóra. Az első szöveg, ami ezt az eseményt hírül adja, mai ismereteink szerint 1777-ból való, attól kezdve azonban igen gyorsan feltűnik számos helyen. Indokolt rákérdezni e történet „valódiságára", s kételyeink megalapozottsága esetén esetleg az egész elbeszélést egy másik értelmezési keretbe helyezni. Az elhangzott előadás szövege. A bővebb, dokumentált változatot lásd: Egy ünnep alapjai. Tabula, (2. évf.) 2000/3., 230-256. p. 103