Sugár István: Az Egri Káptalani Hiteleshely nógrádi vonatkozású iratainak regesztái 1378–1700 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 30. (Salgótarján, 2001)

Egy kihallgatott férfi szerint Nádasd,

1 Csontfalva, Tepke, Filimes a „Pászthi urak"-é volt, viszont más úgy vallotta, hogy Nádasd és Tepke apátsági birtok volt. Musla-t is az apátsághoz tartozó birtokként vallja egy tanú. „ ... egy bérez vagyon Bárkány és Szőlős között, mely ugyan az két faluk között pörös föld,... az a bérez Apát Uré vollt volna." Valaki szerint Szőlős-ön, - amint a nagyapjától hallotta, - „mintegy 20 darab föld" az apátságé volt. Garáb-ról is ellentétesen vallanak a tanúk: egyesek szerint apátsági birtok lenne, mások szerint viszont a „Pászthői Uraké" volt. Kecskemétről és Ceglédről is hoztak adót az apátnak. Egy Verebély-i ember azt mondotta, „hogy olly levél volna nála, a ki a Verebél-i templomnak igen használna, mivel mikor bucsu volt Verebélyen, Baranyából jövedelem járt". Más vallomásból tudjuk, hogy a verebélyi búcsúra Baranyából „vágóval és borral tartoztak." Ismét más hozzátette, hogy a verebélyi templomnak Baranyából járt a „király dézsma és a mellett hatvan hizott ökör." Egy tanú arról vall, hogy Baranyából hizlalt ökröket és „hordós borok"-at hoztak az apátnak. Úgy tudják, hogy Apc, Szent Jakab, Szurdok Püspöki ~ Püspöki és Tar fele az apátságé, „azok a részek, melyek a Zagyva felül vadnak." Egy tanú úgy tudja, hogy Taron a kastély Tary Lőrincé volt, a falu pedig Nyáry Pálé. Ecsek egy része, - a fele, mások szerint csak „egyik darabja" volt apátsági birtok. Egy tanú azt vallja, hogy a faluban „a Kutszögh az határ", mások szerint meg „a Macska köve." „De inkább megh edgyeztek azon, hogy a dereka a falunak, a hol az egyház van, az esnék az Apát urnák." Az öreg emberek „egy más között töpröngöttek, hogy Ecseknek edgyik része az Apáturé volt volna, a vizön alól Buják felől, amint által megyen az út bal kéz felé." Pásztói apátsági jószágnak tudják Almás-t,

2 de a „másik Almás"-t: Tót Almás"-t és Koká-t már a „Pászthői Urak" birtokának vallják. A Báthory család „az több compossessor Paszthi urakkal Hasznost, Bárkányt, Garábot, Tepkét, Csékét, és Kis Almást Csécse mellett ugy mint Pászthői Jószágot, de az több földesurak birtak több Pászthői Jószágot is, Kökényest, Kőkát, Almást, Pest vármegyében Kátákot."

3 Egy tanúvallomást tevő férfi egy olyan iratot olvasott, mely szerint Filimesen a pásztói apátnak volt egy vendégfogadója a Zagyva mellett; „pincze volt és ott bort áruitatott mindenkor, de neveztetett Szenderczen-nek az a hely és nem Filimesnek az Levélben, a mely Pinczének helye most is megh van." Visszatérve Tar-ra, egy tanú 100 éves nagyapjától azt hallotta, hogy ott egy utcát „Barátok uczájá"-nak hívtak, és az odavaló halastó is „azokhoz való volt." Ecsekre visszatérve egy vallomást tevő „ugy hallotta, hogy annyi Jószágot foglalt el az apát úr, melyet egy lovon egy nap el győzött foglalni és hogy az Nagj Uton alá ment volna Hatvanra, Pestre, onnan fel Ecseken által jobb kézre 1 Nádasd: Lipszky szerint van Nádasd Nógrád vármegyében is, de figyelembe veendő Borsodnádasd lehetősége is Borsod vármegyében. 2 Almás: alábbi megjegyzésből tudjuk, hogy Pest vármegyében. 3 Káták: Szentmártonkáta és Nagykáta, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében. 110