1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)

Rétsági járás - Rétság

értékű vagyonelkobzásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet 1957. november 11-én 10 év börtönbüntetésre, lefokozásra, 10 év részleges jogvesztésre és teljes vagyonelkobzásra változtatta. Haniszkó Kálmán dr.: Felsőszécsen született 1910. szeptember 26-án. Anyja neve Vojnorovszki Margit. Iskolai végzettsége jogi egyetem. 1945-ben került Rétságra, ahol a járási körjegyzőségen, majd 1950-től a járási tanácson dolgozott. 1956-ban a járási ideiglenes forradalmi nemzeti tanács elnökhelyettesévé választották. A megtorlás időszakában, 1957. február 21-én került közbiztonsági őrizetbe, majd október 8-án előzetes letartóztatásba helyezték. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. december 7-én 2 év börtönbüntetésre, 8 év részleges jogvesztésre és 2000 Ft értékű vagyonelkobzásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1958. július 28-án hozott másodfokú ítéletével 3 évre szállította le a részleges jogvesztés idejét. Lukáts Iván dr.: Vácott született 1905. április 6-án. Anyja neve Nógrádi Margit. Iskolai végzettsége orvosi egyetem, foglalkozása orvos. 1947-ben tagja volt a szociáldemokrata pártnak. A forradalom alatt a járási ideiglenes forradalmi nemzeti tanács elnöke volt. 1957. február 1-én vették közbiztonsági őrizetbe, majd 1957. október 8-án került előzetes letartóztatásba. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. december 7-én 3 év börtönbüntetésre, 10 év részleges jogvesztésre és 2000 Ft értékű vagyonelkobzásra ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1958. július 28-án hozott másodfokú ítéletével 5 évre szállította le a részleges jogvesztés idejét. Pálinkás (Pallavicini) Antal: Arisztokrata családban született Budapesten 1922. július 30-án. Anyja neve Andrássy Borbála. Alsófokú iskoláit a Somogy megyei Mosdóson, illetve Budapesten végezte. 1940-ben érettségizett a budapesti egyetemi gimnáziumban. 1940ben rövid ideig a csepeli Weiss Manfréd gyár munkása, majd 1941-ben a Ludovika Akadémia hallgatója lett. 1943-ban avatták páncélos hadnaggyá. 1944 végén Temesvárott került szovjet fogságba, ahonnan 1946 elején tért haza. Innentől kezdve fokozatosan szakított családjával és osztályával, szolgálatot vállalat a néphadseregben és belépett a kommunista pártba. 1950-ben lett a piliscsabai harckocsiezred zászlóaljparancsnoka. A következő évben már Aszódon szolgált mint törzsfőnök és itt vette fel a Pálinkás családnevet. 1954-ben alezredessé léptették elő, de visszaélés vádja miatt - lefokozásként - az egri gépkocsizó lövészezred egyik zászlóaljának parancsnokává nevezték ki. Innen helyezték át 1955 júliusában a rétsági Páncélos Tiszthelyettes Kiképző Ezred törzsébe, beosztott tisztként. Később az alakulat törzsfőnöke lett. 1956-ban az ezred forradalmi katonai tanácsának elnökévé választották, illetve felkísérte Mindszenty József bíborost Budapestre. 1956. december 25én tartóztatták le. A Budapesti Katonai Bíróság 1957. szeptember 16-án életfogytigtartó börtönbüntetésre, lefokozásra, 10 év részleges jogvesztésre és teljes vagyonelkobzásra büntette. A Legfelsőbb Bíróság Katonai Tanácsának 1957. november 11-én másodfokon halálra, lefokozásra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Kegyelmi kérvényét az Elnöki Tanács 1957. november 27-én elutasította. A halálos ítéletet a Budapesti Országos Börtönben hajtották végre 1957. december 10-én reggel. 217