1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)

Salgótarjáni járás - Zagyvaróna

ber 4-e után, hogy a Kádár-kormány elfogadhatatlan, s ennek demonstrálására sztrájkolni kell. Mindezekért a forradalom bukása után preventív őrizetben volt, s van olyan forrásunk is, mely szerint közbiztonsági őrizet alatt állt. Jónás Lajos: Szeghalmon született 1913. december 12-én. Anyja neve Nagy Ágnes. Iskolai végzettsége 6 elemi, szakképzettsége villanyszerelő és műszerész. A 6 elemit a Wencheim- féle uradalom akasztópusztai gazdasága által fenntartott iskolában végezte. Ezt követően az uradalomban előbb mint traktoros, majd mint műszerész dolgozott. 1935ben egy évig a kecskeméti nehéztüzérségnél töltötte katonai idejét. 1939-ben került a salgótarjáni Magyar Vasötvözetgyárba. Közben 1944 decemberében a nyilasok elhurcolták, majd Németországba került, s itt amerikai fogságba esett. Innen 1945 augusztusában tért vissza a zagyvarónai üzembe. 1945 után tagja lett az SZDP-nek, de mivel annak jobbszárnyához tartozott nem igazolták át 1948-ban az MDP-be. 1956-ban mint köztiszteletnek örvendő szakmunkást választották meg munkahelye munkástanácsa elnökének. Ezen minőségben számtalan tanácskozáson vett részt a megyeszékhelyen: többek között ő képviselte munkahelyét az október 30-án alakult megyei nemzeti bizottságban; majd jelen volt az iparmedence munkástanácsainak november 2-ai tanácskozásán, ahol a munka felvételéről döntöttek; november 13-án aktív résztvevője volt annak az összejövetelnek, ahol megkérdőjelezték az ún. Mrázik János-féle megyei testület legitimitását; november 21-én pedig delegált volt a megyei munkástanács megválasztására, ahol ugyanúgy mint november 13án, érdemben befolyásolta a tanácskozás menetét. Mindezekért az 1957. augusztus 12-től előzetes letartóztatásban lévő Jónás Lajost a Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. november 9-én első fokon főbüntetésként 2 év 6 hónap börtönbüntetésre és egyes jogainak 5 évre való eltiltására, illetve 500 Ft vagyonelkobzásra ítélte. 1958. július 15-én másodfokon a Legfelsőbb Bíróság börtönbüntetését, valamint a közügyektől való eltiltását l-l évre mérsékelte, továbbá mellőzte a vagyonelkobzást. Juhász Pál: Salgótarjánban született 1920-ban. Anyja neve Molnár Borbála, foglalkozása bányász. A Salgó-Rónai Bányaüzem salgói bányájánál lett a 23 fős munkástanács elnöke. A forradalom céljainak elérése érdekében általában támogatta a sztrájkot. A forradalom után közbiztonsági őrizetben volt. Kelemen Gyula: 1912. november 17-én született Jelsőcön. Anyja neve Várhegyi Mária, iskolai végzettsége főiskola. A községben volt iskolaigazgató. 1945 előtt a hadseregben tartalékos zászlós rendfokozatot ért el. Tagja volt az MDP-nek. 1956-ban tagja lett a forradalmi bizottságnak. Azon kívül, hogy elhelyezték a faluból, más hatósági eljárásról nincs tudomásunk ellene. Koch Antal: Salgótarjánban született 1928. június 16-án. Anyja neve Guzsvan Erzsébet, foglalkozása vasesztergályos. A forradalom alatt a egyik legaktívabb tagja volt a Zagyvái Műhely 7 fős munkástanácsának. Részt vett a kompromittálódott vezetők leváltásában, a káderanyagok megszerzésében. Közbiztonsági őrizetben volt. Kovács Balázs: Középparaszti családba született Mátraszelén 1930. július 14-én. Anyja neve Kazinczi Vilma, foglalkozása gyári munkás. 1956-ban tagja lett az Ötvözetgyár 128