Egyesületek, iskolák, nemzetiségiek Nógrád vármegyében a 18–20. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 17. (Salgótarján, 1990.)

Zólyomi József: ADATOK A NÓGRÁD MEGYEI NÉMET TELEPÍTÉSŰ FALVAK (Berkenye, Szendehely, Katalin puszta) TÖRTÉNETÉHEZ 1848-IG

Szendehelyen 62 volt a házak száma. Szántóföldjük 280 pozsonyi mérő, rétjük 80 kaszáló, szőlőjük 115 kapás nagyságú volt. /99/ Két évtizeddel később, 1851-ben, Fényes Elek adatai szerint Berkenye határa 1673 hold kiterjedésű volt, amelyből a beltelek 56, szántó 721, rét 92, legelő 274, szőlő 40, erdő 517 holdat tett ki. Szendehely 1470 holdas határából 21 hold volt a beltelek, 516 hold a szántóföld, 79 hold a rét, 60 hold a szőlőhegy, 79 hold a legelő, 703 hold az erdő. A leírás szerint Katalin puszta határa 581 holdat tett ki, amely az alábbiak szerint oszlót meg: beltelek 10, szántó 6, rét 66, szőlő 35, erdő 463 hold volt. /100/ Berkenye, Szendehely és Katalin puszta 1860-as évekbeni határát lásd a 9-10. sz. mellékletben. NÖVÉNYTERMESZTÉS Gabonatermelés A püspöki uradalom prefektusa, jószágigazgatója gondosan ügyelt arra, hogy a falvak lakói által termelt gabonából, egyéb veteményekből a kilencedet, illetve a tizedet a püspökség pontosan megkapja. Ezért a dézsmajegyzékekben családonként rögzítette a megtermett gabona, dohány, szőlő stb. mennyiségét. A learatott, kévékbe kötött, keresztekbe rakott gabonából, hogy a termés mennyiségét megbecsüljék, próbacséplést végeztek a falvak lakóinak jelenlétében. Minden összeírás elején feltüntették a próbacséplés eredményét, az egy keresztbe rakott kévék számát. Ezekből megtudhatjuk, hogy az általunk vizsgált falvakban 1790-ig egy keresztbe 22 kévét raktak, majd 26 kévéből állott egy kereszt. /101/ A próbacséplések eredménye természetesen évenként változott. Egy kereszt búzából általában 1 3/4-2 kila, a kétszeresből 1 1/2-2 kila, a rozsból 2 1/2-3 kila, a zabból 3 1/2-5 kila magot csépeltek ki. /102/ Az alábbiakban tekintsük át a Berkenyén és Szendehelyen termett gabona mennyiségét.