Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. - Rendi társadalom, polgári társadalom 3. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 16. (Salgótarján, 1991)

IV. MODERNIZÁCIÓ ÉS TÁRSADALOM. KONFLIKTUSOK A MODERNIZÁCIÓS FOLYAMAT SORÁN A 18-19. SZÁZADBAN - 2. Hadas Miklós: Látens konfliktusok és konfliktuskezelési technikák. (Adalékok egy sváb község belső tagolódásának és szimbolikus harcainak vizsgálatához)

RENDI TÁRSADALOM - POLGÁRI TÁRSADALOM 3. TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK SALGÓTARJÁN, 1989. Hadas Miklós LÁTENS KONFLIKTUSOK ÉS KONFLIKTUSKEZELÉSI TECHNIKÁK. (ADALÉKOK EGY SVÁB KÖZSÉG BELSŐ TAGOLÓDÁSÁNAK ÉS SZIMBOLIKUS HARCAINAK VIZSGÁLATÁHOZ) A durván tartós diszpozícióként, észlelési-, értékelési'- és cselekvési sémák együtteseként definiálható habitusfogalom bevezetésekor Bourdieu nem teszi egyértelművé, mit is ért e habitust kondicionáló "létföltélelek struktúrája" fogalmán, továbbá nem vállalkozik arra sem, hogy a habitusfogalmat tovább differenciálja. A bólyi példa kapcsán az alábbiakban arra teszek kísérletet, hogy a "rétföltételek struktúrája" fogalmat árnyaltabbá és konkrétabbá tegyem, valamint új elemzési egységet vezessek be a Bourdieu által kizárólagosan használt "társadalmi osztály" fogalma mellett. A két világháború közötti időszakban Boly község lakosságának mintegy 40-40 %-át alkotják az iparosok és a parasztok. így ők képezik a helyi társadalom túlnyomó súlyú középrétegét. Fölöttük helyezkedik el a helyi elit (száz holdon felüli gazdák, sok segéddel dolgozó iparosok, orvosok, papok, jegyzők, stb.), alattuk pedig a napszámosok és cselédek. E származásában lényegében homogén német helyi társadalmat kívülről övezi a Montenouvo hercegi uradalom öntörvényű világa. A középréteget - mely további vizsgálódásunk kizárólagos tárgyát képezi - alapvetően összeköti és meghatározza a közös múlt, azaz a tradicionális német paraszti kultúra hagyomány-, szokás-, jog- és normarendszere, a római katolikus vallás életvitelt megszabó dogmarendszere, valamint a vándorlások, kitelepítések minduntalan változó körülményeinek személyiségalakító sorsközössége. így a közösségbe tartozókban nagy valószínűséggel kialakul egy többé-kevésbé homogén, viszonylag jól körülírható diszpozíciós rendszer. Ennek legjellegzetesebb összetevői: a fegyelmezett munkaetosz, a takarékos életvitel, az autoriter viselkedési minták követése, a puritán pedantéria, az érzelmek elfojtása, és az erős lokálpatriotizmus, önbecsülés, becsületérzés. A történelmi sorsközösség kondicionálta kulturális-etnikai meghatározottságok mellett a közösség diszpozíciós rendszerét a széles értelemben vett szociális-politikai környezet is alakítja. E hatás mindenekelőtt az iskola és a katolikus egyház szocializációs fórumai révén közvetítődik. E fórumok a "jellemes gondolkodás", a "kötelességtudó magatartás", a "gyakorlati vallásosság", a "liberális eszmékkel szembeni Örök eszméket valló katolikus világnézet ", az "illem", a "jólneveltség". Ugyanakkor az idegen etnikai közösség kívülállása, mássága által karakterizálható társadalmi pozíció is fontos meghatározó tényező. Mindezek következtében a közösség gyakran adja jelét a fönáUó értékrendet megkérdőjelezetlenül elfogadó apolitikus és olykor kifejezetten apologetikus attitűdmegnyilvánulásoknak. Úgy fogalmazhatunk tehát, hogy a tradicionális német népi kultúra által behatárolt és meghatározott diszpozíciós rendszer kiegészül a szociális-politikai föltételek által kondicionált konform-apolitikus beállítódással, s ezek együttesen képezik a bólyi társadalom /