Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
V. HIERARCHIA, BÜROKRATIZÁLÓDÁS ÉS MOBILITÁS A 18-19. SZÁZADBAN - 11. Sudár Kornélia: Az első tömegközlekedési eszköz, az omnibusz elterjedése Budapesten és hatása a főváros 19. századi nagyvárosi fejlődésében
481 Újpest és Úbuda példája azt mutatja, hogy a lakóhely és a munkatevékenység színhelyének elválása a múlt század első felében még nem spontán gazdasági-társadalmi folyamat, hanem a feudális kiváltságok és tiltások rendszerének eredménye. A Károlyiak fóti uradalmához tartozó zsellértelepülés, a Pesttől nem messze fekvő Újpest ugyanis annak köszönhette fejlődését, hogy itt nem érvényesültek a céhes korlátok, így a pesti gazdasági élethez kapcsolódó céhen kívüli kereskedők és iparosok Újpesten telepedhettek le. Az óbudai zsidóság ugyanakkor 1840-ig nem költözhetett be Pestre vagy Budára, kézműveseik, és főleg házaló kereskedőik rendszeresen jártak be az ország gazdasági centrumába: Pestre, vagy adminisztratív ügyeik intézésére Budára. Nem véletlen, hogy az óbudai bérkocsis céh az első, amelyik 1829-től bérkocsijait a társaskocsizáshoz csaknem hasonló jelleggel működtette, ezt követően hamarosan ki is alakult és megszilárdult az Óbuda és Buda közötti rendszeres társaskocsi-közlekedés. /3/ A társaskocsizás fejlődését kezdetben a városi életforma változása is formálta. A város mindjobban elkülönült a természettől, és a városi élet kényszerű velejáróira való reakcióként, de a felvilágosodás és a romantika természetszemléletének térhódítása nyomán is divatba jött a természetbe visszavágyódás és a zöldbe kirándulások szokása. Részben az orvostudományban ekkortájt teret nyerő újabb irányzatok hatására megnövekedett a gyógyfürdők jelentősége, amelyek — Pest-Budán mindenek előtt a Császár fürdő — a társas szórakozás színhelyeivé is váltak. Az első omnibuszok így éppen a zöldbe és a fürdőbe való eljutást tették lehetővé viszonylagos olcsóságukkal és szélesebb néprétegek számára is. Nem csodálható tehát az, ha a fürdő- és kávéházbérlők figyeltek fel elsőként az új igények jelentkezésére, és vállalkoztak kielégítésükre. Pesten az első omnibusz-tulajdonos, akinek nevéhez a pest-budai omnibusz-közlekedés meghonosítása fűződik, a Morvaországból Pestre telepedett Kratochwill János a városligeti Páva-szigeti városi kávéház és a pesti kereskedőtestület székházában (ma Átrium szálló) levő kávéház bérlője volt, aki 1832-ben a Városligetben -éppen az előbb említett fürdőkultúra divatjának hódolva — vízgyógyintézetet is nyitott. Két kávéháza között éppen azzal a céllal indított omnibuszokat 1832 júliusában, hogy az új szolgáltatással vendégeinek számát növelje. Kratochwill példáját követve ugyanezt a típust, tehát az ingatlanbérlő alakját testesíti meg a Brünnből Pestre települt portréfestő, ének- és zenetanár Réder Adolf, a Császár fürdő bérlője, majd König Mihály, aki 1840 után Réder utódja a Császár fürdő bérletében, de egyúttal a Király fürdő tulajdonosa is. Ők teremtették meg Pest és a budai fürdők közötti kapcsolatot. Új vállalkozásuk számukra nem jelentett túl nagy kockázatot, hiszen megélhetésüket nem ez, hanem az ingatlanbérlet biztosította. Jövedelmüket az új szolgáltatással csak növelni akarták. Rajtuk kívül azonban o]#an társaskocsi-vállalkozó::ól is van tudomásunk, aki budai céhes bérkocsis létére a céhtől függetlenül indította meg omnibusz-járatait Buda és Óbuda, illetve Zugliget között (Kellner József 1837-1839). Ez a céhből való kitörési kísérletként értelmezhető vállalkozás azért is figyelemre méltó, mert létrejöttének körülményei a céhes mesterek nagyfokú óvatoskodásáról, újjal szembeni bizalmatlanságáról árulkodnak. Kellner ugyanis már évekkel korábban vásárolt társaskocsikat, de meggondolta magát, és eladta azokat a budai céhnek, majd a céh és mások sikerein felbuzdulva később mégis önálló üzletbe fogott. /4/ A céhen kívüli vállalkozóknak harcot kellett vívniok a városi bérkocsis céhekkel, melyek privilégiumaik megsértését látták az új típusú járművek engedélyezében. Sérelmeik orvoslására beadványokkal, eltiltási kérelmekkel
