Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
II. NEMESEK, POLGÁROK, ETNIKUMOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 10. Gajáry István: A pesti Hupf-Mayerhoffer család – A társadalmi átrétegződés egy tipikus esete a 18-19. században
182 is ismert építményt, pl. id. Andrásnak a pesti Péterffy-palotát. /7/ Még a pontos filológus hírében álló Révhelyi (Réh) Elemér is átsiklik afölött a tény fölött, hogy Peitmüller József kőművesmester féltestvére volt Jánosnak és Andrásnak, akikkel a mesterjog megszerzése, illetve a remekfeladás megakadályozása miatt a tanács előtt " perlekedik ". /8/ Egyetlen tanulmány foglalkozik a család egy más tagjával. Moess Alfréd írása ez, aki a családi kapcsolatok ~ Hupf József munkásságához szükséges ~ részét ismertetve hívja fel a figyelmet a genealógiai fontosságára. Miután a családnak más jelentős tagja nem volt, hiszen Wagner Ignác éppúgy helyi jelenség, mint a tisztviselői kar, ők csak elvétve, néhol szerepelnek, nagyobb munkákban pedig esetleg csak utalás szintjén. A családfát és a hozzá tartozó életpályát szinte kizárólag hagyatéki iratok alapján állítottam össze, /9/ egyetlen kiegészítő támpont a hivatkozott Moess-cikk volt. /10/ A bekeretezett 15 személy hagyatéki iratai és a hozzájuk kapcsolódó leltárak a család jó tükrének mutatkoztak, jól követhetők az értékrendi változások is. S ami talán mindennél fontosabb: hallatlanul sok energiától kímélik meg a kutatót az indulás nehézkes szakaszában, hiszen egyetlen örökösödési ügyiratból nem ritkán két nemzedékig is nyomon lehet követni a leszármazottakat. Körük így nem lesz teljes, de a konkrét anyakönyvi kutatásokhoz -- amennyiben erre is szükség van — jó és biztos kiindulási alapot nyújt. A kutatás jelenlegi szintjén úgy tűnik, maradéktalanul sikerült feldolgoznom e családra vonatkozóan a pesti levéltár hagyatéki iratanyagát, s szúrópróba szerűen folytattam a keresést a tanácsi iratok egyéb állagaiban és a törvényszéki hagyatéki iratokban is. Az eredmény korántsem mondható teljesnek és lezárhatónak, hiszen pl. a polgári peres és csődiratok is számos ponton kiegészíthetik genealógiai ismereteinket, nem is beszélve a gazdaságtörténeti adatok mélyebb összefüggés-feltáró adottságairól. Hiszem, hogy nagyobb számú hasonló összeállítás segítségével közelebb kerülhetünk az empirikusan megismerhető történelmi folyamatok lényegéhez is. + + + Végezetül köszönetet szeretnék mondani Rácskai Verának, Farbaky Péternek és Gyáni Gábornak, akik ösztönzésükkel és tanácsaikkal jelentősen segítették munkámat. JEGY/FT EK /1/ UH. Oudapnst. I Óváros levéltára IV. 1212/n. P»«ft város Adóhivatalának íratni, Portions Anschlag 1746/47. -- A/ 1493 adó/óhól 1214 fi/ntntt jövedelemadói., túlnyomó rés/ben 1-4 It. kii/ott, s mindöss/e 72 azok s/áma, akik -- egy vagy kőt jövedelemforrás után -- H Ft-ot, vagy ezt meghaladó üss/oggol adó/tak. Pl: Pot tmii l Inf Jó/sof kőműves legény 3,50 íí-nt ifiara, 4 It-nt kocsmája után fi/o-t (474. s/.); Hopf lamás hajómoslor 10 ltot (547. ;;/.); Mnyerhoffor András kőművesmester 0 It-nt (550. !»/.); MayerholTor János "nans/ámns" |ieifiij 2,5(1 It-nt adó/ik e címen (712. s/.) I'll Macskái Ver;i: Pón/- i':s áruhitel festen a XVI 1 1 . s/á/ad második felőlien. raVuiTmanyok Hudapost Múl tjábol XVI I 1 . kit fat-: ClWí) 170. j».
