Fridectky Lajos memoárja. Középszinten a történelemben - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 14. (Salgótarján, 1988)

1848 október közepétől honvédőrnagyi rangban Trencsén és Nyitra megyék népfelkelési biztosa, decembertől az egyik Pest megyei önkéntes nemzetőr-zászlóalj, majd a belőle alakult 71. honvédzászlóalj parancsnoka, 1849 július elejétől alezredes. 1849-től 1859-ig emigráns, távollétében 1851-ben halálra ítélik és nevét bitóra szegezik. 1861-ben ismét Bars megye - határozat-párti - képviselője. 36. Gróf Majláth György (1786-1861) 1811/12-ben Pozsony megye országgyűlési követe, 1817 és 1822 közt alispánja, 1822-től ítélőmester, 1825-től királyi személynök, 1827-től Hont megye főispánja, 1831-tól államtanácsos, 1839-től országbíró. 1848-ban őt nevezik ki a főrendi ház elnökévé. Az 1849 január eleji sikertelen egyezkedési kísérlet után teljesen visszavonul a közélettől. 37. Hajnik Pál (1808-1864) ügyvéd, a reformkorban ellenzéki politikus, az 1848/49. évi nemzetgyűlésben a váci kerület képviselője, egyszersmind előbb a Belügyminisztérium rendőri osztályának tanácsosa, 1848 augusztusától - Perczel Mór lemondása után - vezetője, 1849 májusától országos rendőrigazgató. Világos után sikerül kimenekülnie, távollétében ítélik halába. 1861-ben Vác határozatpárti - de a felirat-párt győzelmét igénylő - képviselője, egyszersmind Pest rendőrkapitánya. 38. Pesten, a mai Martinelli téren álló templomban. 39. A Közlönynek szeptember 28-a délelőttjén utcára kerülő száma „Legújabb" címmel, legutolsó oldalán fettel szedve, már a nagyközönséggel is tudatta, hogy a képviselőház szeptember 27-i, este 11 órakor tartott ülésén felolvasták az uralkodónak Magyarország népéhez és a hadsereghez intézett nyilatkozatát, amely szerint Lamberget a Magyarországon létező összes hadak és fegyveres csapatok főparancsnokává nevezte ki; a képviselőház azonban ezt a - miniszteri ellenjegyzés nélkül eszközölt - kinevezést határozatilag semmit érőnek, törvénytelennek és érvénytelennek nyilvánította, egyszersmind kimondta, hogy Lambergnek „hazaárulás bűne alatt" senki nem engedelmeskedhet. 40. A mai Vigadó helyén. 41. Itt is, a továbbiakban is: Kossuth Lajos. 42. Gróf Zichy Ödön (1809-1848) Fejér megyei nagybirtokos, előbb az ellenzékkel kacérkodó, majd konzervatív politikus; 1845-től, 1849-ig Fejér megye főispáni helyettese (adminisztrátora). Görgey hadbírósága 1848 szeptember 30-án Jellacic röplapjainak szállítása és terjesztése miatt hazaárulásért Csepel szigeten felakasztatja. A tőle elkobzott ingóságok közé tartoztak a Zichygyémántok, amelyek különös szerepet kaptak 1849 és az utána következő évek történetében. 43. Ifj. Pázmándy Dénes (1816-1856) Komárom és Fejér megyei birtokos, 1848 előtt ellenzéki politikus, 1840-1845 közt Komárom megye másodalispánja. 1848-ban a nagyigmándi kerület képviselője a nemzetgyűlésben, amelynek alsóháza elnökévé választja. A Debrecenbe település helyett lemond, majd a császáriaknak ajánlja fel szolgálatait és tervezetet készít Magyarország újjárendezésére. A forradalom hatóságai 1849 íáprilisában elfogják és az igazságügyminiszter vizsgálatot indít ellene, amely azonban a szabadságharc összeomlása miatt nem fejeződik be. 44. Kolosy György (1822-1850) a zempléni Kolosy-család joggyakornok fia volt; Lamberg lemészárolása után ő rontott be véres karddal az alsóház üléstermébe. - Fiútestvére: Sándor az 1870-es években - öccse emlékének megtagadását demonstrálva - Kálnásyra változtatta nevét. 45. Mindezt a képviselőház 1848. szeptember 28-i délelőtti ülésén történhetett. Erről az ülésről a Közlöny semmiféle tájékoztatást nem publikált, sőt: a szeptember 27-én délelőtt 10-kor, majd esti 11 órakor kezdett ülést - folytatólagosnak minősítve - a ház LXV. (Vö. Közlöny, 1848. szept. 29.), a szeptember 28-án délután kettőkor megnyitott ülést pedig - anélkül, hogy folytatólagosságára utalást tenne - LXVI. ülésének jelöli. (Ld. Közlöny, 1848. szept. 30.). Pedig szeptember 28-án délelőtt is volt ülés. A délutánit ugyanis Pázmándy Dénes házelnök a következő mondattal vezette be; ,Az előző tanácskozmányban, mely mai nap tartatott" (Uo.) Másnap - szeptember 29-én - a délután egykor kezdődött ülésen viszont Kossuth így olvasta fel a ház számára a 28-i eseményekkel kapcsolatban határozatnak ajánlott nyilatkozatát, „a tegnapi tanácskozmányban volt szerencsém előterjeszteni, hogy a tegnapi valóban szerencsétlen esemény miatti megilletődése a háznak nem szeretném, hogy pusztán a jegyzőkönyvben legyen, hanem erre nézve nyilatkozatnak kellene történni". (Közlöny. 1848. okt. 1.). A ház a Kossuth által javasolt nyilatkozattal elhatárolta magát Lamberg lemészárlásától, és elhatározta, hogy az ügy kivizsgálására és a merénylet elkövetőinek megbüntetésére Pest városát szólítja fel. (Uo.) Noha Pázmándy a ház határozatát csak október 2-án küldte meg Pest város tanácsának, ez utóbbi már szeptember 28-a délutánján tartott rendkívüli ülésén utasította Láng Ignác főkapitányt és Paksy Lajos tiszti ügyészt, hogy - Buda várkapitányával együttműködve haladéktalanul indítsanak vizsgálatot a gyilkosság körülményeinek és tetteseinek felderítésére. E háromtagú bizottmány vizsgálódása részeredményeiről november 2-án számolt be a tanácsnak, amely november 21-i ülésén 12 tanút maga is kihallgatott. December 23-án került a tanács elé a nyomozati anyag egésze. Egy Popovics Simon nevű tanú vallomásából az derült ki, hogy Popovics „azon bizonyos fiatal embert, kit kivont karddal látott a népcsoport között, s ki magát önkénytesen hirdeté Lamberg gyilkosának, Kolosynak hallotta neveztetni'', egy Glück János nevű tanú pedig hozzávetőleges személyleírást is tudott Kolosyról adni. A tanács december 24-én utasította a bizottságot, hogy az ugyancsak tanúként kihallgatott Kolosy Gergelyt, a Nemzeti Színház pénztárosát is szólítsa fel „vallomásában megérintett rokona személyének leírása". Egyszersmind a bizottság feladatává tette, annak tisztázását, hogy kinek a közvetlen felügyelete alatt álltak a Károly-laktanyában tárolt kaszák, hogyan jutottak azok a nép kezére, és kik voltak a gyilkosság színhelyének környékén szolgálattevő nemzetőrség parancsnokai, továbbá vegye ki Kaszelik János tanácsos hivatalos vallomását, mert ő - saját előadása szerint