Fridectky Lajos memoárja. Középszinten a történelemben - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 14. (Salgótarján, 1988)
állítva, 91 sétáltunk, észre vettük, hogy a városház kapujából, hol Kossuth családjával lakott, egy kocsi jön ki, és jobbra, balra két két Bocskay huszár 92 egész díszruhában lovagol. Kossuthné volt. Megáll Wencheim Béla Báró. A kocsira mutat. Nézd a jövő királynéját, már most is gárdisták kisérik. Guny volt, igaz, — de jól talált. Mert Kossuthnál a kihallgatásra határozott napok voltak kitűzve, ezekre előlegesen jelentkezni kellett. Rákóczy Jánosnál ki Kossuth irodavezetői titkára volt. Előleges bejelentés nélkül senkit sem fogadott. A policialis felügyelet, kémrendszer, küiönösen a békepárti képviselők felett nagy mérvű volt, élen Madarász László, a Zichy Ödön ékszerek felett őrködő s sikkasztó állott. 94 Ha két békepárti képviselő az utcán beszélgetett, azok már Kossuth elleni összeesküvés gyanúját vonták magokra. Kossuth feltünőleg sokszor volt távol, állítólag a hadtest parancsnokok között felmerült véleménykülönbség, egyenetlenség megszüntetése, részben állítólag renitens vezérek fegyelmezése tekintetéből. Törvények alkotása, mi az országgyűlés legnagyobb feladata, szünetelt, csak a hadviselet napi hírei foglalkoztatták a képviselőket. Bár a harctérről mindenfelől a legkedvezőbb hirek érkeztek, és az öröm napjait éltük, a kedélyek felett mégis megmagyarázhatatlan hangulat volt észre vehető, — mintegy véletlen bekövetkezhető végzetnek előérzete. * * * A. Előbb zárt ülésben adta elő K. a Habsburg ház száműzésére vonatkozó indítványát. Nyáry Pál ellen indítványt tett: 1848. törvények visszaállítása mellett békeajánlat. Kossuth indítványát pótoló, hogy szavazással döntessék el a képviselő ház akarata, s a nyilvános ülésben az tegye meg saját indítványát, akinek többsége lesz, és azt közakarattal kell elfogadni, — szavazás eredménye — Kossuth 4 szavazattal többsége — ő tette a nyilvános ülésben az indítványt, Nyári kivételével a jelenlevők megszavazták. B. Almásy Pál, 95 a képviselőház elnöke, Kossuth Lajos, mint a Honvédelmi Bizottmány Elnöke kívánságára április 13-án zárt ülést hirdetett. Ezen ülésben Kossuth előadván, hogy az uralkodó Habsburg ház az 1849. március 4-kén kelt alkotmányirat által a Pragmatica Sanctio törvényben iktatott kétoldalú szerződésnek őt kötelező részét megszegte, s igy az Magyarországot sem kötelezi arra, hogy a Habsburg Lotharingiai ház Magyarországban uralkodói jogát továbbra is elismerje, s ebből folyólag indítványozta; hogy a legközelebbi nyilvános ülésben trónvesztettnek jelentse ki, éspedig annál is inkább és sürgősen. Mert az Austriátóli elválást, az uralkodó ház száműzetését a hadsereg s ennek vezérei is kivánják, éspedig azon szándékkal; hogy ha azt az országgyűlés nem tenné, a hadsereg vezérei fogják megtenni; de a Nép is annyira óhajtja, hogy elmulasztása esetében a következményekért jót senki nem állhat. Sőt a külhatalmak, országok is csak akkor érintkezhetnek a magyar nemzettel, mint országgal, ha az egészen független, önálló lesz. Kossuth ezen indítványa nemcsak meglepte a képviselőket, de felháborodást is okozott, minek Nyáry Pál képviselő, a Honvédelmi Bizottmány egyik tagja rögtön kifejezést is adott. Kijelentvén, hogy ő ép ellenkezőleg, most, midőn a magyar hadsereg lépésről lépésre győzelmesen halad előre, látja legcélszerűbb idejét annak, hogy Magyarország presumtivus trónörököse, F. J. haladéktalanul értesíttessék, hivatkozva a Sanctio Pragmatica rendelkezéseire, hogy ugy V. Ferdinánd Magyar Királynak a tényleges uralkodásról, mint Fő Herceg Ferenc Károlynak a trónöröklési jogáról lemondása csak akkor érvényes, ha ezen tények ugy a képviselő, mint a Fő Rendek házának (országgyűlésnek) bejelentetnek, és a lemondás is ez által elfogadtatik.
