Madách Imre dokumentumok a Nógrád megyei Levéltárban - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 13. (Salgótarján, 1984)

II. rész (1842-1864) - 172. A Nógrád vármegyei törvényszék felterjeszti a pozsonyi kerületi főtörvényszékhez özv. Madách Imrének a borosznoki lakosok elleni pörét (Balassagyarmat, 1852. július 28.) - 173. A pozsonyi kerületi katonai parancsnokság által leküldött kérdőpontok, és válaszok kérése Bory István – Madách Imre vádlottak ügyében (Pozsony, 1852. szeptember 1.)

vernement" iratok adatai alapján is utaltunk —, a vádpontok nem voltak alaptalanok. Ezt erősítik meg a Lukács Lajos: Magyar függetlenségi és alkotmányos mozgalmak 1849-1868. c. könyve 116-118. oldalán olvasható sorok: 1852 októberében öt fegyveres egyént fogtak el a Békés megyei Mezőberényben, akiknek Gyulán történt kihallgatása során kiderült, hogy Stark azonos Csongrádi Miklós gálospataki földbirtokossal, s hogy Stark a magyarországi felkelés egyik szervezője, aki e célból több földbirtokossal kapcsolatban áll, így a Csesztvén lakó Madách Imrével, a losonci Hinkó Jánossal. „A Skrzetulsky-szervezkedés kapcsán adtak ki letartóztatási parancsot Madách Imre és Hinkó János ellen. Madáchot azonban még ezt megelőzően elfogták, mert menedéket adott Rákóczy Jánosnak, az OHB volt titkárának." - Lukács Lajos adatai a már idézett Militär und Civil Gouvernement (OL), a HL Kriegsgericht és a bécsi Haus-Hof und Staatsarchiv anyaga alapján összeállítva —. Tm = Sztregova: ld. Alsósztregova: Vö. 151. sz. dok. Csesztve: Vö. 5. sz. dok. Parócza: Vö. 101. sz. dok. Újépület (Neugebäude) kaszárnya, hírhedt börtön. II. József rendeletére építik (1786) az akkori Pest külvárosában, a mai Szabadság tér helyén. A szabadságharc leverése után 1849-ben Haynau tömegesen záratja az Újépületbe a magyar hazafiakat: közülük többeket az Újépület udvarán végeznek ki. Itt raboskodik 1851-ben többek között Kossuth Lajos édesanyja ós nővére. 1898-ban bontják le. (UML 6. k. 541. p.) Bory István: Vö. 139. sz. dok. Gracza Antal: Vö. 133. sz. dok. + Kiegészítés (PR Krúdy 184-185., 196. p.) Záhony István: Vö. BJ Pf. 1971/4. 55. p., 133. sz. dok. Rákóczy János: (Tápiószele 1821 körül, - Rákóc 1878. március 8.) Ügyvéd, földbirtokos, politikus. Pest vármegye aljegyzője 1848-ig, 1848-ban pénzügyminiszteri titkár, majd az OHB elnöki titkára. 1849. április 14-e után Kossuth titkára, miniszteri tanácsos a belügyminisztériumban. Pest és Csongrád vármegye, valamint a Kiskunság és Kecskemét teljhatalmú kormánybiztosa. A világosi fegyverletétel után egy ideig Madách Imrénél talál menedéket, amiért a költő 1852-1853-ban Pozsonyban és Pesten raboskodik. Rákóczynak idejében sikerül külföldre menekülnie. Távollétében 1851-ben halálra ítélik. 1861-ben és 1867-től Pest vármegye főjegyzője, 1869-ben képviselő. (MEL II. 477. p.) A lexikoni adatokat kiegészítő adalékok: lánci és rákóczi Rákóczy János 1814-ben született. 1849-ben 13. huszárezredbeli őrnagy. Felesége révén Kossuth Lajos rokona. 1851-ben nemcsak halálra, hanem jószágai elkobzására is ítéli a cs. k. hadbíróság. 1858-ban kegyelmet kap. 1869-ben a dunapataji kerület országgyűlési képviselője. Madách Imre élete végéig barátságot tart fenn vele. 1864. augusztus 10-én egy kölcsönügyének elintézését bízza Rákóczyra. (BK. i. m. 57. p., MÖM II. 942. p.) Vö. H. Törő Györgyi tanulmánya: Rákóczy János és Jókai közös menekülése: Jókai Mór Cikkek és beszédek 4. k. 1850-1860. I. rész 534. p. Lné 72-73. p., STAUD II. 135., MÖM II. 1117-1119. p. Stark (Erős) Mihály: Stark Mihály 1848-1849-ben honvéd hadnagy, 1848. május 1-ón ezzel a ranggal nevezik ki az Annay-féle III. vadászezredhez, mely Erdélyben, Marosvásárhelyt alakul. Vadászezredét 1849 júliusában Szegedre rendelik az Asbóth Lajos alatti tartalék sereghez. Augusztus elején a Szegedre érkező Dembinszky hadseregéhez kerül. Részt vesz a temesvári csatában, szolgál a déli sereg feloszlásáig. (NmL Bory-Madách család iratai, Harsányi hagyaték (Harsányi Zsolthoz írott levelek) - Hellebranth Pál levelei, 63-64. fol.), megjelent Lné 75. p. Az önkényuralom alatti szervezkedés, Hinkó-Madách kapcsolat, észak-magyarországi szervezkedés: Vö. LUKÁCS: i. m. 116-117. p. 201