1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Budapest adatai I. (1973)

III. A NÉPESSÉG SZEMÉLYI ÉS HÁZTARTÁSI ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA,VALAMINT LAKÁSHELYZETÉNEK ALAKULÁSA AZ 1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS ADATAI ALAPJÁN - Demográfia

A IX. világháborúval kapcsolatos népveszteség csupán 6 kerületben (II., XI., XII., XIV., XVI. és XVII.kerületben) nem okozott népességfogyást. Emellett a belső kerületek népvesztesége mind volumenét, mind arányát tekintve sokkal nagyobb mértékű volt mint a peremkerületeké. Mindezek következtében a népesség területi eloszlása 1941 és 1949 között lényegében olyan irányban módosult tovább^mint a megelőző 40 éves periódusban. Az 1949 óta eltelt 21 évben a népesség területi elhelyezkedését a legjelentősebb mértékben a nagyobb szabású állami lakótelep-épitkezések módositották. Az időszak egészét tekintve a népesség számbeli gyarapodása a XI., XIV., XVIII. és XXI. kerületben volt a legnagyobb, tehát azokban a kerületekben, ahol a magánerős épitkezések mellett jelentős volt az állami lakótelepi épitkezés is. Budapest 1949-1969. évi tényleges szaporodásának közel fele (46,4 %-a) az emiitett kerületekre jutott. A XI. kerület 65 ezer fős népgyarapodása nyomán a főváros legnagyobb lélekszámú kerülete lett, holott 1949-ben még csak 7. volt a kerületek népességszám szerinti sorrendjében. A zömében magánerős épitkezések eredményeképpen két budai kerületben: a II. és a XII. kerületben gyarapodott a népesség kiemelkedő számban (24, illetve 22 ezer fővel). A belső kerületek népességfogyása 1949 és 1960 között átmenetileg megállt, sőt az I. kerületben és az V. kerületben a romos városrészek helyreállítása, illetve a nagylakások megosztása nyomán számottevő népgyarapodás volt. A legutóbbi 10 évben azonban az V-VIII. kerületek népességszáma újból fogyott. Emellett kismértékben csökkent a XV. és XIX. kerületben élők száma is. Mig a XI. kerület népességszáma megduplázódott és a XVIII. kerületben élők száma másfélszeresére növekedett 1941 óta, addig a VI-IX. , valamint a XIX. kerület lakosainak száma 1970. január 1-én kevesebb volt, mint 1941-ben. 2 Budapesten jelenleg 1 km -re átlagosan 3 704 lakos jut. A főváros népsűrűsége közel hatszorosan haladja meg a megyei városok átlagát, a többi városét pedig mintegy tizenhatszorosan múlja felül. Európa nagyvárosaihoz mérten Budapest népsűrűsége közepesnek mondható, a város egészében véve tehát nem tekinthető túlzsúfoltnak. A népesség területi eloszlása azonban még mindig rendkívül egyenlőtlen. Budapest települési viszonyait a települési formák sokfélesége jellemzi. A modern városrészek mellett - az elmúlt 20 évben tett jelentős erőfeszítések ellenére is - jelenleg még jellemzőek azok a településformák, amelyek a kapitalista fejlődés során alakult nagyvárosokban általában megtalálhatók: a túlzsúfolt, ma már sok szempontból elavult belső városrészek és a lakóházakkal vegyesen telepitett gyárnegyedekből álló, a nagyvárosi színvonaltól számos vonatkozásban messze elmaradó, viszonylag rendezetlen övezetek. Emellett jelentős területet ölelnek fel a villanegyedek és az európai nagyvárosok viszonylatában is sajátosnak tekinthető Budapest nagykiterjedésű, családiházas, helyenként falusias, külterjesen és hézagosan beépített övezete. Az egyes városrészek eltérő beépítési módjából adódóan a kerületenkénti népsűrűség még mindig rendkívül tág határok között váltakozik, sőt számos kerületen belül is - elsősorban a budai kerületekben, illetve a modern lakótelepeket magukba foglaló kerületekben - jelentős eltérések vannak. A több évtizedes népességfogyás után is a legmagasabb a népsűrűség a pesti városmagban: a VII. kerületben közel 55 ezer, a VI. kerületben csaknem 37 ezer, az V. kerületben mintegy 24 ezer lakos jut egy 2 2 km -re. A három kerület együttesen 7 km -es területén - ami Budapest területének alig több mint 1 %-a több mint 260 ezer fő, a főváros népességének 1/7-e él. Igen magas a népsűrűség a városmaghoz szorosan kapcsolódó, illetve részben annak számító kevésbé intenzív beépítésű kerületekben is: a VIII. kerületben csaknem 20 ezer fő,a XIII. kerületben meghaladja, a 2 IX. és XIV. kerületben megközelíti a 10 ezer főt 1 km -re számitva, valamint Buda legsűrűbben lakott ré2 2 szén az I.kerületben, ahol szintén több mint 10 ezer fő jut 1 km -re. Az öt kerület együttes területe (54 km ) 40*