1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.e. Budapest személyi és családi adatai (1961)

I. Az adatok ismertetése

rösére emelkedett (XI., XII., XIV., XVI., XVII., XVIII., XXI. kerület), az I., V., IX. kerület népességének száma ugyanakkor az utóbbi 50 év alatt csak kismértékben változott. 1949-hez képest minden kerületben nőtt a népesség száma. A lakosság számának növekedése a XI. és a XIV. kerületben volt a legnagyobb — 22-23 000 fő —, legmagasabb arányú az I. kerületben (36%), amely a háborús károk helyreállítása után népesedett be újból. A népesség számának növekedése ... , ,949-1959 Kerule

t — 3 000 fő IX., XIX. 3 001- 5 000 „ VII., VIII. ' 5 001-10 000 „ IV., VI., X., XV., XVI., XVII., XXII. 10 001-15 000 „ I., III., V., XII., XIII., XVIII., XX., XXI. 15 001-20 000 „ II. 20 001— „ XI., XIV. Városrészenként, ill. a település jellege szerint vizsgálva a népesség számát, a lakosságnak 40%-a a belső kerületeket magábafoglaló bérház jellegű övezetben lakik. A falusias (külső kerületi) övezetben a lakosságnak csupán 5%-a él. A belső és külső gyári övezetben (Újpest, Kispest, Pesterzsébet, Csepel) a népesség közel 30%-a lakik. 1949 1960 A népesség Övezet , százalékos , százalékos szama ., szama ,, megoszlasa megoszlása Bérház jellegű 622 917 39,2 723 524 40,1 Belső gyári „ 237 803 14,9 , 239 457 13,3 Külső gyári „ 250 057 15,7 276 674 15,3 Családi ház „ 284 342 17,9 323 051 17,9 Villanegyed 120 438 7,6 147 837 8,2 Falusias jellegű 74 759 4,7 94 063 5,2 ' Összesen 1 590 316 100,0 1 804 606 100,0 Az 1910. évi népszámlálás óta a családi ház jellegű övezet népessége nőtt a legnagyobb mértékben (három és félszeresére), a falusias jellegű övezet népessége több mint háromszorosára, a külső gyári övezet és a villanegyed népessége pedig több mint kétszeresére emelkedett. 1949-hez képest a falusias jellegű övezetben és a villanegyedben több mint 20%-os volt a növekedés, ugyanezen idő alatt a belső gyári jellegű övezet népessége nem változott. A népsűrűség a kerületek több mint felében nem éri el az 5000 főt, két kerületben (VI., VII.) 30 000 felett van. Legkisebb a családi ház és falusias jellegű XVII. kerületben, 700 fő, legmagasabb a bérház jellegű VII. kerületben, 57 400 fő. A fővároshoz 111 külterületi település tartozik, melyeken a lakosságnak csupán 1%-a él (17 000 fő). A legtöbb külterület a III. és a XII. kerületben van. A nemek aránya A fővárosban a férfiak száma 834 600, a nőké 970 000 volt; 1000 férfira 1162 nő jutott, jóval több, mint az országban átlagosan. 1900-ban 1000 férfira 1035 nő jutott. Az első világháború hatásaként 1910 és 1920 között a férfiak száma csak 5%-kai, a nőké 17%-kai emelkedett, így 1920-ban a nők száma 80 000-rel meghaladta a férfiakét. A második világháború tovább növelte a nőtöbbletet, amely 1949-ben volt a legmagasabb, azóta némileg csökkent. A két nem aránya 1900-tól a következőképpen alakult: Férfiak Nők 1000 férfira Év a nepesseg százalékában jutó nő 1900 49,1 50,9 1 035 1910 49,3 50,7 1 028 1920 46,8 53,2 1 139 1930 46,5 53,5 1 152 1941 47,0 53,0 1 129 1949 45,7 54,3 1 186 1960 46,2 53,8 1 162 A nők aránya a belső kerületekben Budapest átlagánál is magasabb. 10