1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása, továbbá az 1935., 1938. és 1939. évi népösszeírások végeredményei (1941)

I. Bevezető megjegyzések - Az 1930. évi népszámlálás és az 1935., 1938. és 1939. évi népösszeírások - Az 1930. évi népszámlálás

közöltetnek; az azóta bekövetkezett változások tehát nincsenek figyelembevéve. Ugyancsak az 1932. évvégi közigazgatási beosztásnak megfelelően sorakoznak az 1920. évi népszámlálás adatai is ; megjegyzendő, hogy ez a népszámlálás nem volt egészen pontos, mert a szerb megszállás alól csak a népszámlálás időpontja (1920 december 31) után felszabadult részeken csupán 1921 novemberében lehetett az összeírást — az 1920 december 31-i állapotnak megfelelően — foganatosítani, sőt egyes kisebb részekre (pl. Szeged egy részére) az 1920. évi népszámlálás nem is terjedt ki; az utóbbi részekre vonatkozó adatok az 1920. és 1930. évi népszámlálás eredményeinek helyes egybevetése céljából az 1930. évi első népszámlálási közlemény szerkesztése során számítások és becslések útján megállapíttattak; az 1920. évi lélekszám az időközi határkiigazítások ilyen módon való figyelembevételével 7,980.143-ról 7,990.202-re emelkedett (a kötet néhány — jegyzettel megjelölt — tábláján azonban 1920-at illetően a 7,980.143 főnyi eredeti számlálási eredmény részleteztetett). Az 1869—1910. évi lélekszámadatok hasonlóképen az 1932. évvégi közigazgatási beosztásnak megfelelően számíttattak ki a világháború előtti magyarbirodalmi adatokból; az 5. sz. tábla azonban a világháború előtti törvényhatósági csoportosításban közli az egész Magyarbirodalomra vonatkozó eredményeket.

1) A vármegyék közül 1. Győr, Moson és Pozsony, 2. Komárom és Esztergom, 3. Csanád, Arad és Torontál, 4. Szabolcs és Ung, 5. Szatmár, Ugocsa és Bereg, 6. Borsod, Gömör és Kishont, valamint 7. Nógrád és Hont az 1923. évi XXXV. t.-c. értelmében közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék. A táblák Pest vármegye adatait jegyzetszerűen a budapestkörnyéki 21 (helyesebben az azóta önállósult Mátyásfölddel együtt 22) szomszédos város és község nélkül, Budapest adatait pedig az említett 21 (22) elővárossal együtt (NagyBudapest) is kimutatják.

2) A törvényhatósági táblák a város és a vidék elütő viszonyainak hozzávetőleges jellemzése céljából Budapest, a többi tj. város és a vármegyék adatait következetesen közlik ; a megyei városok, a 10.000-nél népesebb községek, a 10.000-nél kisebb községek, valamint Nagy-Budapest részletezése viszont nincs meg minden táblán. Egyes esetekben ugyanis a megfelelő 1930. évi adatok sem állanak rendelkezésre, más esetekben pedig az 1920-as adatok nincsenek meg a fenti csoportosításban és emiatt az 1930-as adatokkal való összehasonlítás sem lehetséges. A külterületi népesség adataiban 1930-ban mindazoknak a városoknak és községeknek a külterületi lakossága benne1930-ban a születési helyre vonatkozó adatok törvényhatósági csoportosítása szintén még a világháború előtti (egész magyarbirodalmi) közigazgatási beosztásnak, az elcsatolt területekre vonatkozó adatok összeállítása pedig a trianoni békeszerződés rendelkezéseinek megfelelően készült. *) Az 1930. évi népszámlálás feldolgozásai, adatösszeállításai és adatközlései során Nagy-Budapesthez a kővetkező 21 szomszédos község (és város) számíttatott hozzá : Alag, Újpest mv., Rákospalota mv., Pestújhely, Rákosszentmihály, Cinkota, Sashalom, Rákoscsaba, Rákosliget, Rákoskeresztúr, Rákoshegy, Pestszentlőrlnc, Kispest mv., Pestszenterzsébet mv., Csepel, Nagytétény, Budatétény, Budafok mv., Albertfalva, Pesthidegkút és Békásmegyer. Egyöntetűség kedvéért és mert az anyag részben csak ilyen összefoglalásban áll rendelkezésre, a jelen közlemény táblázataiban is a felsorolt 21 községre terjeszkednek ki a nagybudapesti adatok. foglaltatik, amelyekben a külterületi lélekszám legalább 10 fő volt. A lakóházak száma a lakás céljára is szolgáló egyéb rendeltetésű épületeket is magában foglalja. A háztulajdonra vonatkozó tábla nem a háztulajdonosok számát és adatait, hanem az egyes kategóriabeli háztulajdonosok birtokában levő házak számát és nagyságát, terjedelmét adja meg. A főiskolát végzett egyének száma és a népesség birtokában levő főiskolai oklevelek száma nem egyezik meg egymással, mert egyrészt egyes főiskolák (pl. Honvéd Ludovika-akadémia) nem adnak oklevelet, másrészt az oklevelek kimutatásánál a több oklevéllel rendelkező egyéneket annyiszor kellett számbavenni, ahány oklevelük volt. A ház- és házrészbirtokosokra, a földbirtokosokra és földbérlökre vonatkozó adatokat illetően a népszámlálás alkalmával a feleségnek és a családtagoknak (gyermekeknek) a családfő birtokával közösen kezelt földjét csak a családfő számlálólapján kellett — saját földbirtokával együtt — kimutatni. Az idevonatkozó táblákon a foglalkozási adatokat tartalmazó táblákkal ellentétben, amelyek csak a főfoglalkozásszerűen földbirtokosok és földbérlők számát adják meg, a földtulajdonosok és földbérlők teljes száma szerepel; az adatokba tehát a más foglalkozású és a nem főfoglalkozásszerűen földbirtokosok és földbérlök is belefoglaltattak. A foglalkozási táblázatok egyes néprétegeket illetően különböző alapon tagolják a népességet. Mindazokon a táblákon, amelyeken a népesség foglalkozása a demográfiái viszonyokkal van egybevetve, az iparforgalmi foglalkozásokhoz tartozó egyének szakmájuknak, az ú. n. egyéni foglalkozásnak, míg a részletes foglalkozási feldolgozás eredményeit feltáró többi táblán (tehát a foglalkozási alaptáblákon) a vállalat szakmabeli jellegének (a munkaadó foglalkozásának) megfelelően csoportosíttattak. A közlemény egyik — szakmunkásokra vonatkozó — táblája az egyéni foglalkozásoknak, illetve szakképzettségnek megfelelően külön is részletezi az ipari önállókat és a segédszemélyeket (segédeket, munkásokat, tanoncokat). Az ismeretlen foglalkozásúak 1930-ban is az eltartottak közé soroztattak; ezek azonban foglalkozási viszony szerint nem oszthatók be sem az önállókhoz, sem a tisztviselőkhöz, sem a segédszemélyekhez, i •':..•; A tisztviselők általában nem foglaltattak be a segédszemélyzet gyüjtőcsoportjába. (A vállalati táblákon azonban a vállalatok segédszemélyzetébe a tisztviselők is beletartoznak.) A nyugdíjasok, tőkepénzesek stb. foglalkozási viszony szerint 1930-ban is önállóknak számítottak. A foglalkozási megoszlást előtáró táblákon a földbirtokosok és földbérlők adatai csak a főfoglalkozásuk szerint birtokosokra és bérlőkre vonatkoznak. A 10 kat. holdon aluli kisbirtokosok és kisbérlők adataiban a kisbirtokos-napszámosok, illetve kisbérlő-napszámosok is bennfoglaltatnak. Az 1 kat. holdnál kisebb birtokkal vagy bérlettel bíró azok a gazdasági munkások, napszámosok azonban, akik magukat nem kisbirtokos-napszámosnak vagy kisbérlőnapszámosnak, hanem egyszerűen csak gazdasági munkásnak, gazdasági napszámosnak jelölték meg, a gazdasági napszámosok, munkások csoportjának külön tételeként mutattatnak ki. Az apa foglalkozására vonatkozó adatok feldolgozása alkal-