1930. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Demográfiai adatok községek és külterületi lakotthelyek szerint (1932)

I. Általános jelentés - b) Törvényhatósági táblák. - Általános megjegyzések

11* házak száma rontja le az arányt. A zsindellyel fedett házakszáma az Észak törvényhatóságaiban a legtöbb, de még ott sem éri el sehol a tíz százalékot. Külterületi népesség

1. Ha külterületi népességről beszé lünk, elsősorban különbséget kell tennünk maguknak a külterületi helyeknek jellege tekintetében, mert más megítélés alá esnek az alföldi községek és városok külterületei szétszórt tanyáikkal, más viszonyok uralkodnak a nagyobb gazdaságok majorjaiban, ezektől sokkal eltérőbb a helyzet a már majdnem községgé jegecesedett pusztákon, telepeken, továbbá az évnek csak bizonyos szakaiban benépesülő fürdőhelyeken és lényegesen más megint a bánya-, kohó- és ipartelepeken. Az itt jellemzett különféle külterületen él az ország népességének egyötöde, (21-8 %-a), 1,896.997 lélek. Törvényhatóságonkint nézve, (1. a 20. sz. táblát a 31*—32.* lapokon) azonban ettől az arányszámtól nagy eltéréseket látunk. Kecskeméten a város népességének több mint a fele (56-2%), Debrecenben is majdnem a fele (43-0%), Hódmezővásárhelyen és Szegeden a harmada (39-0%—33-6%) külterületi lakos. Ezek a legnagyobb külterülettel bíró városaink s óriási külterületeiken a népesség teljesen szétszórtan, tanyákon él. A vármegyék közül Csongrád (47-0%) és Békés (34-9%) válik ki különösen a külterületi lakosság arányát tekintve, továbbá még Fejér, J.-Nk.Szolnok, Csanád-Arad-Torontál, Bács-Bodrog, Szabolcs-Ung vármegyék, ahol a külterületi lakosság a vármegye népességének a negyede és harmada között van. Vannak viszont törvényhatóságok, mint Győr tjv. (2-0%), Miskolc (2-5%), Sopron vármegye (5-8%), Vas vm. (8-0%) és Baja tjváros (9-2%), ahol a törvényhatóság népességének még egytizedet sem teszi a külterületi lakosság. Komárom-Esztergom vármegye, Pécs és Sopron tjvárosok, valamint az Észak egyes törvényhatóságainak külterületi jellege már egészen másféle, mint az alföldi törvényhatóságoké, annak fordítottja, mert túlnyomórészt a nagy munkáslétszámmal dolgozó bányatelepek lakossága alkotja a külterületi népességet, vagyis a külterület kicsi, de sűrűn lakott, míg az Alföldön nagykiterjedésű, de ritkanépességű. A bel- és külterületi népesség főbb demográfiai viszonyaiban jelentkező különbségek közül csupán a következőket emeljük ki ehelyütt : a külterületi népességben jóval magasabb a 15 éven aluliak, vagyis a fiatalkorúak aránya, mint a belterületen ; nagyobb a magyar anyanyelvűek és a magyarul tudók aránya, mint a belterületen élők között s ez a különbség különösen a Dunántúlon éles ; sokkal nagyobb továbbá a római katolikusok aránya, mert a gazdasági cselédek jobbára mind külterületi lakosok. Az írni-olvasni tudás szempontjából viszont a belterületen látunk a külterületnél jóval kedvezőbb arányszámot, ami természetes is, mert hiszen a belterületen az iskoláztatási viszonyok sokkal előnyösebbek, mint a külterületen. Törvényhatósági táblák. Általános megjegyzések. Az 1. sz. törvényhatósági tábla a Magyarbirodalomnak a trianoni békekötés előtti, a többi tábla pedig az ország mai területére vonatkozik. Az 1. sz., valamint a mai területre vonatkozólag még általában a 2. sz. tábla is a régi országrész- és törvényhatósági beosztást követi, míg a többi összefoglaló tábla kivétel nélkül a mai országrész- és törvényhatósági beosztás szerint készült. Utóbbi táblákon 1. Győr, Moson és Pozsony vm., 2. Komárom és Esztergom vm., 3. Csanád, Arad és Torontál vm., 4. Szabolcs és Ung vm., 5. Szatmár, Ugocsa és Bereg vm., 6. Borsod, Gömör és Kishont vm., végül 7. Nógrád és Hont vm. az, 1923. évi XXXV. t.-c. értelmében közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék (a Részletes kimutatásokban k. e. e.-vel rövidítve). Az 1. sz. táblán a trianoni békekötés után megmaradt, ill. a békeszerződés értelmében elcsatolt terület kiterjedésére, lélekszámára és népsűrűségére vonatkozó 1910. évi adatok az 1920. évi népszámlálás óta bekövetkezett kisebb határkiigazítások teljesebb figyelembevétele miatt némileg eltérnek az 1920. évi népszámlálási közleményekben közöltektől. A 2. és 3. sz. tábla 1930-ra vonatkozó területi adatai viszont az 1. sz. táblán 1910-re vonatkozólag, valamint az 1920. évi népszámlálási közleményekben 1920-ra vonatkozólag közölt mai magyarországi adatoktól azért térnek el, mert az 1910 (ill. 1920) óta végrehajtott új kataszteri felmérések számos község területi adatát és egyben az országos végszámot is módosították, továbbá, mert a teljes községi r észletezéssel készült 2., ill. 3. sz. tábláknál a kisebb határkiigazításokat ezúttal tökéletesebben lehetett figyelembe venni. A 4. sz. táblán közölt egyes 1869—1930. évi lélekszámadatok, ezenkívül még néhány törvényhatóság között történt területi átcsatolások miatt is eltérnek az 1920-ban közölt megfelelő adatoktól. E közigazgatási változásoknak, valamint az 1920 óta történt határkiigazításoknak megfelelően megváltozott az összes összefoglaló táblákon az országos végsor, valamint a változások által érintett törvényhatósági stb. sorok is. E változtatások a rendelkezésre álló különféle adatok (Ausztriához csatolt terület 1920. évi magyar népszámlálási adatai, utódállamok népszámlálási eredményei, 1925. évi népösszeírási, 1920. évi népszámlálási eredmények, 1920. évi népszámlálásnak az anyaközségre vonatkozó adatai stb.) alapján részben becslés, ill. számítás útján hajtattak végre. — A határkiigazításokra és közigazgatási változásokra vonatkozólag 1. még bővebben a «Részletes kimutatásokénál az 1. sz. tábla egyes lapjainak alján lévő jegyzeteket. All törvényhatósági jogú város (tjv.), a 45 megyei város (rav.) és az 59 tízezernél népesebb község visszamenőleges adatai is az illető városok és községek mai területére, ill. csoportjára vonatkoznak. Külön megemlítendő, hogy Budapest 1920. és 1930. évi adatai és 1910. évi lélekszáma a Budakeszitől, ill. Csepeltől hozzácsatolt részekkel, Pest-P.-S.-Kk. vármegyéé pedig azok nélkül értendő ; továbbá, hogy a Budapesttel szomszédos 21 község felsorolását 1. a «Részletes kimutatások»-nál (1. sz. tábla, 52. lap). A 2. és 3. sz. táblában közölt négyzetkilométerenkinti népsűrűségi adatok hektárig haladó pontossággal számíttattak ki. A népszámlálás időpontja: 1930 december 31 (éjfél). Területi átszámítási kulcs: 1 négyzetkilométer (100 hektár) = 173-7726 kat. hold t hektár = 1-737726 kat. hold 1 kataszteri hold = 0-575465 hektár.