1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1929)

I. Általános jelentés - E) A népesség foglalkozása

83* a könyvkereskedés kivételével az imént felsorolt kereskedelmi ágazatokban a segédszemélyzet többsége a 200-nál több alkalmazottat foglalkoztató vállalatokban dolgozik. A többi kereskedelmi ágazatban a segédszemélyzet többsége a két legalacsonyabb kategóriára esik. A pénz-, hitel- és biztosításügyi vállalatoknak majdnem egynegyede (23-i%) 200-nál több segédszemélyt foglalkoztat. E magasabb nagyságA bányavállalat megnevezése Kőszénbánya » » kategóriához tartozó vállalatokban dolgozik a nagyvállalati segédszemélyzetnek majdnem háromnegyed része (71 -ő%). Azokat a nagyüzemeket, melyek 1000-nél több munkást foglalkoztatnak, nagyság szerinti sorrendben is felsoroljuk, szembeállítva az 1910. évi segédszemélyzettel : Növekedés (+), illetőleg csökkenés (—) 1910—1920-ig Növekedés (+), illetőleg csökkenés (—) 1910—1920-ig Székhelye A segédszemélyzet száma 1910-ben 1920-ban Növekedés (+), illetőleg csökkenés (—) 1910—1920-ig Székhelye A segédszemélyzet száma 1910-ben 1920-ban Növekedés (+), illetőleg csökkenés (—) 1910—1920-ig Tatabánya (Komárom vm.) 6.200 7.580 4- 1.380 Salgótarján (Nógrád vm.) 3.150 2.920 — 230 1.363 2.007 4- 044 Dorog (Esztergom vm.) 368 1.792 -f- 1.424 Ózd (Borsod vm.) 1.427*) 1.700 4- 273 Baglvasalja (Nógrád vm.) 842 1.550 4- 708 Pilisvörösvár (Pest vm.) 782 1.307 -f 525 Diósgyőr (Borsod vm.) 1.027 1.254 4- 227 Mecsekszabolcs (Baranya vm.) 1.066 1.145 4- 79 *) Hodoscsépány, Járdánháza és Sajóvárkony kőszénbányáinak munkáslétszáma. Az 1000-nél több munkást foglalkoztató bányanagyvállalat tehát mind kőszénbánya, melyek közül messze kimagasló munkástömegével első helyen a tatabányai vállalat áll. Ekkora munkástömeggel — mint alább látni fogjuk — egyetlen ipari vagy kereskedelmi vállalat sem rendelkezik. A salgótarjáni bánya kivételével az összes többi vállalatok munkáslétszáma 1920-ban magasabb, mint 1910-ben volt. A salgótarjáni bánya munkásainak létszámcsökkenését azonban a szomszédos, baglyasaljai vállalat létszámának hatalmas szaporulata egyensúlyozza ki. A háború után közvetlenül következő esztendőkben a külföldi szénbehozatal körül fennállott rendkívüli nehézségek tehát nemcsak azt eredményezték, hogy sok apró szénbányavállalat keletkezett a mai területen — mint azt a II. sz. közlemény ismertető szövegében is megjegyeztük — hanem a legnagyobb bányavállalatok is a lehető legmagasabbra fokozták fel a termelésüket, aminek bizonysága, hogy munkáslétszámuk jóval magasabb az 1910. évinél. Az egyenkint 1000-nél több segédszemélyt foglalkoztató 25 iparvállalat nagyság szerinti sorrendje a következő : Az iparvállalat megnevezése Vasgyár Gépgyár (Máv.) Tőlténygyár Vasúti műhely Gép- és hajógyár (Ganz-Danubius) Hajógyár (Dunagőzhajózási Rt.) Vasúti műhely Elektrotechnikai cikkek gyára ... Acél- és fémárúgyár Áramfejlesztő Légszeszgyár Elektrotechnikai cikkek gyára ... Vaggongyár Fegyvergyár Köztisztasági vállalat Villamos vasúti műhely Vasszerkezetgyár Gépgyár (Schlick) Gépgyár (Láng) Vasúti műhely Vasúti műhely Vasgyár Bőrgyár Va«gyár Dohánygyár Lakhely Diósgyőr (Borsod vm.) Budapest Csepel (Pest vm.) Budapest Budapest Budapest Rákospalota (Pest vm.) Űjpest Csepel Budapest Budapest Budapest Győr Budapest Budapest Budapest Pestszentlőrinc Budapest Budapest Debrecen Szolnok Salgótarján Újpest Ózd Budapest A segédszemélyzí 1910-ben st létszáma 1920-ban Növekedés (+), ill. csökken. (—) 1910—1920-ig 6.796 5.403 — 393 5.529 4.761 — 768 1.737 4.620 -f 2.883 2.448 3.182 + 73 i 1.592 2.505 4913 1.207 2.502 -f 1.295 1.921 2.484 + 563 2.107 2.269 + 162 268 2.011 4- 1.743 398 1.954 4 1.556 1.960 1.707 — 253 2.109 1.041 — 468 1.562 1.483 — 79 1.134 1.327 + 193 (1910-bei nem szerepet) 1.326 417 1.317 4 900 (1910 beu nem »ar»|iel) 1.307 1.503 1.302 — 201 788 1.219 4431 916 1.216 + 300 754 1.215 + 461 1.260 1.150 — 110 590 1.082 + 492 2.769 1.043 — 1.726 1.197 1.009 — 188