1920. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1929)
I. Általános jelentés - E) A népesség foglalkozása
65* és kazángyártásnál (88) és a nyomdaiparban (83) találunk 80-on felüli nagyvállalatot. Segédszemélyzet tekintetében a bányászat erősen preponderáló; 38.715 főnyi segédszemélyzete után első helyen a gép- és kazángyártás áll 18.726 munkással, mely után a vasúti műhelyek következnek 14.175 segédszeméllyel. 10.000-en felüli létszámot még csak egy kereskedelmi ágazatnál : a takarékpénztárak- stb.-nél látunk (13.440). A nagyvállalatok átlagos munkáslétszámát tekintve, messze kimagaslik a tölténygyártás, vállalatonkint 2.445 segédszeméllyel. Igaz, hogy ebben az iparágban csak 2 nagyvállalatunk van, de ezek közül az egyik 4.620 munkással dolgozik. Magas az átlagos munkáslétszám a vasgyártásnál (892*7), a vaggongyártásnál (756), a fegyvergyártásnál (752), a fogyasztási szövetkezeteknél (560'7), a köztisztasági vállalkozásnál (527) és a dohánygyártásnál (491-5). Ha még hozzávesszük a hajógyártást (482), a vasúti műhelyeket (457-4) és a világítógázgyártást (325-8), fölsoroltuk a legnépesebb bánya-, iparés kereskedelmi vállalatainkat. A táblázaton felsorolt bánya-, ipar- és kereskedelmi vállalatok közül a szénbányászat, vasgyártás, tölténygyártás, vaggongyártás, vasúti műhelyek, cukorgyártás és dohánygyártás csaknem kizárólag (99%-on felül) nagyüzemekben műveltetik. Ezeken felül még 8 ipar- és kereskedelmi ágazat van, amelyekhez tartozó nagyvállalatokban az illető ipari, illetve kereskedelmi ágak munkásainak több mint 90 %-a dolgozik. A bánya-, ipar- és kereskedelmi nagyvállalatok segédszemélyzetének vallás és anyanyelv szerint való megoszlását a népszámlálási II. kötetben (9—11. tábla a 38—46.* lapon) törvényhatóságonkint már ismertettük. Jelen kötet 63. tábláján (lásd a 95. lapon) foglalkozási fő- és nevezetesebb alcsoportok szerint külön a tisztviselőkről, művezetőkről és az egyéb segédszemélyzetről részletesen közöljük a főbb vallásfelekezetek, valamint az anyanyelv és magyarul tudás szerint való megoszlást jelző arányszámokat. Az állampolgárságra vonatkozó adatok közlésétől 1920-ban el kellett tekintenünk az állampolgárságra vonatkozó 1920. évi népszámlálási adatok megbízhatatlansága folytán. Könnyebb áttekinthetőség kedvéért kivesszük e táblából a főbb eredményeket és szembeállítjuk az ország egész népességére vonatkozó viszonyszámokkal: Az ^ ^ A • r VaM s, összes bányá- >? r i keres, "foT' Anyanyelv népes- szat l kedelmi galmi Magyarul tudás gégének nagyvállalatok összes 0_ a segédszemélyzetének %-a Kómái katholikus 63*ü 85'* 72-s 54-2 71-* Református 21*o 8*o 13*a 11-s 11*s Ágostai 0*2 i*i 5'o 5's 5*6 Izraelita 5*a 0*7 7*J 26*o 9'a Magyar anyanyelvű 89*« 73's 86*s 94*c 85*7 Magyarul beszélni tud 90*0 95*i 97** 99*« 97*« Népszámlálás VI. A nagyvállalatok segédszemélyzetében a rom. katholikusok és izraeliták szerepelnek magasabb arányokkal, mint az illető felekezetek országos arányszáma. Legnagyobb hányadban a bányászati nagyvállalatok segédszemélyzete között van a római katholikus, az ipari nagyvállalatok segédszemélyzetének is közel háromnegyede eme főfelekezet híve, a kereskedelmi nagyvállalatokban azonban a római katholikusok épen csak hogy meghaladják az abszolút többséget, míg az izraeliták országos arányukat messze felülmúló hányadban szerepelnek közöttük, annyira, hogy a kereskedelmi nagyvállalatok segédszemélyzetének több mint egynegyede izraelita. A reformátusok és az ágostaiak mind a három kategória segédszemélyzeti létszámában alacsonyabb arányokkal vannak képviselve, mint e felekezetek országos aránya. Az izraeliták a bányászati nagyvállalatok segédszemélyzetének csak jelentéktelen töredékét alkotják, az ipari nagyvállalatok személyzetében azonban már országos arányuknál magasabb hányadban szerepelnek. Szembetűnő szabályszerűség mutatkozik azon adatok alakulásánál, melyek a segédszemélyzet három főkategóriájának (tisztviselők, művezetők, egyéb segédszemélyzet) felekezeti arányszámait jelzik. Római katholikusok és reformátusok ugyanis a bányászati, ipari és kereskedelmi nagyvállalatok segédszemélyzete közül legkisebb arányban a legmagasabb kategóriában (a tisztviselők között) szerepelnek és a két alacsonyabb kategóriában fokozatosan magasabb arányokkal. Az ágostaiaknál és különösen az izraelitáknál pedig ez az arányalakulás teljesen ellentétes irányú. Csupán a kereskedelmi nagyvállalatokban találni az ágostaiaknál és a zsidóknál a második kategóriában a tisztviselőkét felülmúló arányokat. Ez a szelektálódás kivált az izraelitáknál ölt feltűnő arányokat. A bányászati nagyvállalatok segédszemélyzetében a tisztviselők közül 13*7% a zsidó, de csak 0'3% az egyéb segédszemélyzet között. Az ipari nagyvállalatok segédszemélyzetében a tisztviselők 34-2 %-a izraelita, sőt egyes ipari csoportokban: a fa- és csontiparban 57-5%, a bőr-, sörte- stb. iparban 54-4%, a ruházati iparban 51*9%, vagyis túlnyomó a tisztviselők között az izraeliták aránya, míg az egyéb segédszemélyzetben csak 4%. A kereskedelemben a tisztviselőknek több mint egyharmada (36'6%) zsidó, míg az egyéb segédszemélyzet között csak 9'1%-os arányban szerepelnek. A kereskedelmi nagyvállalatok közül egyébként két kereskedelmi főcsoporthoz, a vasés fémárúkkal, továbbá az agyag- és üvegárúkkal való kereskedelemhez tartozó nagyvállalatok összes segédszemélyzetének több mint a harmada ill. a fele (34-5%, illetve 55-3%) zsidó. A mai terület nyelvi tekintetben majdnem tökéletesen homogén lévén, az ipari nagyvállalatok segédszemélyzetének több mint négyötöde, a kereskedelmi nagyvállalatok segédszemélyzetének 94'6 %-a magyar anyanyelvű. Egyedül a bányavállalatoknál nem éri el a segédszemélyzet között a magyarság aránya a 5*
