1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

143* Részint számuknál, részint a foglalkoztatott munkások tömegénél s így gazdasági és szocziális jelentőségüknél fogva sokkal nagyobb fontosságuk van a nagyipari vállalatoknak, mint a nagy bányaüzemeknek. A nagyipari vállalatok (a melyek alatt mindig a 20-nál több segédszemélyt foglalkoztató vállalatokat értjük) további nagyságkategóriák szerint a következőkép oszlottak meg (1. a 77. táblát a 250. lapon) : Nagyipari vállalatok Nagyságkategóriák száma segédszemélyzete Nagyságkategóriák abszolút számban •/«-ban abszolút számban %-ban 1900 1910 1900 1910 1900 1910 1900 1910 21- 50 segéddel 1.341 2.346 59-4 58-4 41.991 73.017 18-s 17-6 51— 100 » 474 826 21-0 20-e 33.302 57.810 14-4 13-9 101— 200 2> 213 428 9-4 lO-o 30.273 58.878 13i 14-1 201— 300 » 91 131 4-c 3s 22.097 31.835 9-0 7-7 301— 500 » 73 155 8'a 39 27.796 58.069 12-j 13-9 501- 700 » 28 51 1-9 1-8 16.139 30.448 7-0 7-8 701—1000 » 12 46 0'B L-l 9.697 38.295 4*9 9'a 1000-nél több segéddel 29 37 1-8 0-9 49.346 68.191 21-4 16-4 összesen 2.261 4.020 100x> 10(h> 230.64l\416.543 lOO'o lOO'o Nagyipari vállalatainknak e szerint legnagyobb része a legalacsonyabb két kategóriába jut, a 100-nál kevesebb munkással dolgozó gyárak ugyanis az összes gyáraknak 78'9%-át teszik s 500 munkásnál többel már csak a gyárak 3"3 %-a dolgozik. Igaz, hogy ezek a legnagyobb gyárak az összes gyári munkásságnak majdnem egyharmadát foglalják le, mégis igen távol állunk az ipari konczentrácziónak attól a mértékétől, a mely a nyugateurópai államokban mutatkozik. E mellett magukon a gyári vállalatokon belül már nem jelentkezik a konczentráczió folyamata olyan kifejezetten, mint ha az összes ipari vállalatokat tekintjük. A kisebb kategóriák ugyan kevésbbé növekedtek, mint a magasabb kategóriák, úgy a vállalatok számát, mint a munkások létszámát tekintve, de a legnagyobb (1000 munkáson felüli) gyárak munkáslétszáma viszonylag csökkent s még ha az 500 munkásnál többet foglalkoztató vállalatokat foglaljuk is össze, ezek segédszemélyzete is az összes gyári munkásokhoz viszonyítva 32'« %-ról csupán 32'9-re növekedett. A mi az anyaország és a társországok közötti különbségeket illeti, érdekes, hogy Horvát-Szlavonországokban nem, mint gondolnók, a legkisebb kategóriákba eső vállalatok vannak nagyobb számmal, hanem a középnagyságú, 100—300 munkást foglal koztató gyári vállalatok. Ilyen ugyanis a magyarországi gyáraknak 13*5, a horvátországiaknak 19'1%-a A segédszemélyzetnél ez még élesebben jut kifejezésre, a mennyiben az e kategóriákba eső anyaországi gyárakban a gyári munkásoknak csak 21 "0 %-a volt alkalmazva, míg a hasonló kategóriájú horvátországi gyárakban a munkások 33'8 % a. Ezzel szemben ott majdnem teljesen hiányoznak az igazán nagyméretű gyárvállalatok ; 500-on felüli munkás sal ugyanis csak 5 gyár található ott, ebből csak egyben (beocsini czementgyár) haladja meg a segédszemélyzet száma az 1000-et, míg az anyaországban 129 ilyen gyár létezett, közte 36 gyár ezernél is több munkással. Már az előző fejezetben, a hol az összes iparvállalatokról volt szó, ismertettük a nagyvállalatok arányát az egyes iparcsoportokban. Láttuk, hogy a vegyészeti iparban az összes munkások 86'3 %-a a nagyiparra esik, a papíriparban 81'3, a gépgyártásnál és közlekedési eszközök gyártásánál 79*5, a fonó- és szövőiparban 77*9 %-a. Itt a nagyipari vállalatok további nagyságkategóriák szerint való megoszlását teszszük vizsgálat tárgyává iparcsoportok szerint, különösen abból a szempontból, hogy a legnagyobb munkáslétszámmal biró gyárak mely iparcsoportokban fordulnak elő leginkább. Legelőször is meg lehet állapítani (1. a 77. táblát a 250. lapon), hogy a 13 ipari főcsoport közül 7-ben egyáltalán nincsen olyan gyárvállalat, a melyben a munkások száma meghaladja az 1000-et, 500-nál több segédszemélyt foglalkoztató vállalat azonban — a vendéglős-, szállodás-stb. ipar kivételével — már valamennyi iparcsoportban található. A 6 iparcsoport közül, a melyekben több mint ezer munkást foglalkoztató gyárak vannak, a gépgyártás csoportja az, a hol ezek a népes gyárak legnagyobb százalékát (40*2) foglalják le a nagyipar munkásainak ; a vasgyártásnál is elég magas ez az arányszám (31-9), míg az élelmezési és élvezeti czikkek gyártásánál (főleg dohány- és czukorgyárak) 19'8-re, a fonó- és szövőiparban 19'3-re száll le. Még kisebb az arányszám a vegyészeti iparban (10'o) és a kő-, föld-, agyag- stb. iparban (6'8). Annál a nagy fontosságnál fogva, a melyet ezek a már óriásira növekedett gyárak gazdasági életünkben játszanak, nem lesz érdektelen, ha az 1000 munkásnál többet foglalkoztató 37 gyárat nagyság szerinti sorrendben felsoroljuk : A gyár megnevezése Vas- és aczélgyár Máv. gépgyár Vaggongyár Vas- és aczélgyár Vasgyár Textilgyár Vasúti műhely Elektrotechnikai gyár... Székhelye Munkásainak száma Légszeszgyár Vasúti műhely Vasgyár Czementgyár...., Tölténygyár .... Dohánygyár .... Hajó- és gépgyár (GanzDanubius) Vaggongyár Gépgyár (Schlick) Jutafonó- és szövőgyár ... Diósgyőr (Borsod) 5.796 Budapest 5.529 » 3.282 Lopér (Zólyom) 3.250 ózd (Borsod) 2.769 Rózsahegy (Liptó) 2.489 Budapest 2.448 » 2.109 Újpest (Pest) 2.107 Budapest 1.960 Rákospalota (Pest) 1.921 Korompa (Szepes) 1.907 Beoéin (Srijem) 1.833 Csepel (Pest) 1.737 Fiume 1.623 Temesvár 1.593 Budapest 1.592 Győr 1.562 Budapest 1.503 Kispest (Pest) 1.358 Lajtaújfalu (Sopron) 1.320