1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - C) Általános népleírás

67* A ruthének Szepes vármegye kivételével, a hol úgy látszik a tótságba olvadnak be (fogyásuk 14'0%), mindenütt szaporodtak, de a normális méreteket sehol sem haladták túl. A horvátok az anyaországban csak ott szaporodtak, a hol tömegesen laknak együtt, Zalában (8-3%) ; a Dunántúl többi megyéiben gyorsan olvadnak be a környező németségbe és magyarságba, vagy alig szaporodnak (Moson 1'3%). Baranyában, mint említettük, a horvátok egy részének a sokáczokhoz való számítása is fogyasztotta számukat. A társországokban, Lika-Krbava kivételével (— 1'*%), mindenütt növekedett a horvátok száma, bár e növekvés a másik tengerparti vármegyében, Modruá-Rijekában, csak minimális volt (0-8). A mint az anyaországban a magyarság, úgy a társországokban a horvátság is főképen a városokban tör előre, melyeknek leginkább régi német polgárságát olvasztja be. így Osijeken a horvátok 68-5, Zemunban 46-0%-os szaporodást értek el, főkép a németek rovására. Legnagyobb volt azonban a horvátok szaporodása aránylag (72-4%) a nem is horvát hivatalos nyelvvel biró kikötő városban, Fiúméban, a hol azonban — mint később látni fogjuk — az is növelte számukat, hogy ezúttal az illírek is helyesen horvátoknak vétettek. A szerbek az anyaországban és a társországokban is hasonló arányban növekedtek, de több törvényhatóságban, így Csanád, Bjelovar-Krizevi, LikaKrbava vármegyékben, továbbá Zombor és Varazdin tj. városokban számuk megfogyatkozott. Más városokban viszont igen erős szaporodást értek el (Zagreb 50-2, Osijek 43-0, Temesvár 27*5, Arad 27-0%). A magyarság és a többi nemzetiségeknek e különböző szaporodási viszonyai természetesen az egyes nemzetiségeknek a népességben elfoglalt arányát is megfelelőleg módosították. Hogy milyen irányú volt e változás az utolsó 10 év alatt, a következő összeállítás mutatja : Anyanyelv Magyar .. Német Tót Komán .. Ruthén .. Horvát Szerb ligyéb Összesen... Magyarországon HorvátSzlavonországokban Magyarbirodalomban az összes népességből volt •/•-ban 1900 I 1910 1900 1910 1900 1910 51

M 11» ll-o 16o 2-5 l-l 2-6 2-0 100-o 54-t 10-4 10-1 16'i 2'fi l-i 2-Í 2-í 100-o 3« 5"« 0-ij o-«| 0-a! Cl"-; 62-6 25'sj 24-c 2-i| 2'fi 100 \ 100-(I 45-4 111 10-6 14 B 2-9 8-7 5-5 2-1 100- o 48-j 9-e 9-4 14-1 2-3 8-8 5 100-o Az arányszám változása S tX) m ri >-. a ° + 3i - 1-5 — Ii 0r, - O-i + O-s S M la is N N m g CO ° -I- 0-3 - O f! + 0-1 + Ol] + 0-1 - 0-7 - 0-1 + 2-7 - 1-3 - Il - 0-4 + 0-1 0-1 - o-a -I- O-i Az egész Magyarbirodalmat véve, csak a magyarság arányszáma mutat jelentékenyebb növekedést, ezenkívül a ruthének, horvátok és az »egyéb« nemzetiségek aránya emelkedett egy-egy tizeddel. Az anyaországban már csak az »egyéb« nemzetiségek aránya nőtt a magyarokén kívül, a társországokban pedig a horvátokén kívül a magyaroké, tótoké és ruthéneké is. Mindenképen legnagyobb a térvesztése a németségnek és a tótságnak — több mint egy-egy százalék, — a románoké pedig az anyaországban fél százalék, mely a birodalomban négy tizedre enyhül. Elég jelentékeny a szerbek térvesztése a horvátokkal szemben a társországokban, a mely részben kisebb természetes szaporodásukra, részben a szerbek igen erős kivándorlására (Amerikába, Boszniába és Szerbiába) vezethető vissza. Országrészenkint és törvényhatóságonkint vizsgálva az egyes nemzetiségek térfoglalását vagy térvesztését (1. a 29. táblát a 124. lapon), azt látjuk, hogy a magyarság aránya valamennyi országrészben erősbödött. Legnagyobb volt a növekvés mértéke a Tisza jobb partján 49'1%-ról 53*5 %-ra, a hol egyúttal a magyarság abszolút többségre is jutott. A keleti országrészekben, a Tisza bal partján és a Királyhágón túl, a hol a magyarság a románsággal áll szemközt, a hol tehát úgyszólván csak belső fejlődésére van utalva, legkisebb a magyarság arányának előhaladása, az előbbi országrészben 60'9%-ról 61'9-re, az utóbbiban 32'9-ről 34'3-re. De már a Tisza-Maros szögén, a hol az igen kedvező természetes szaporodással biró magyarság hanyatló románsággal és kivándorló németséggel él együtt, a magyarok arányszáma kedvezőbben fejlődött : 19-9%-ról 22-2 %-ra. A magyarság arányszáma ebben az évtizedben 3'1-del erősödött az anyaországban és 2'7-del az egész birodalomban. A mióta az anyanyelvről adataink vannak, ilyen nagy ugrást a magyarság aránya nem tett. Volt ugyanis az arányszám és növekedése Magyarországon a Magyarbirodalomban 1880-ban 40-c 1 „ 41a \ . > 1'» > 1'« 1890-ben 48 s \ ' 42 b ^ ' > 2-» > 2-« 1900-ban 61 4 J. 45M K 1910-ben 54-E / 3

1 48 i / 2

1 Még nagyobbnak tűnik fel a magyarság térfoglalása, ha figyelembe veszszük, hogy az összes szaporodásból az anyaországban 1880-tól 1890-ig 67*5%, 1900-tól 1910-ig 79-o% és 1900-tól 1910-ig 90*6% esett a magyarság javára ; a Magyarbirodalomban pedig a megfelelő arányszámok : 57'5, 70*6 és 80'i%. Majdnem valamennyi törvényhatóságban tért foglalt a magyarság. Az ország 103 törvényhatósága közül csak 7 akadt, a hol a magyar nyelvűek aránya némileg visszaesett ; ezek a következők : Baja tjv 80-i°/o-ról 79-o°/

0-ra Hódmezővásárhely tjv. 99-s°/

0 » 9»-2°/

0 » Bihar vármegye 53-3°/

0 » 52-8°/

0 » Háromszék vármegye... 85-i°/

0 » 83-4°/o » Maros-Torda » ... 57-s°/

0 » 57-4°/o » Bjelovar-Kriíevci vm... 4-«°/o » 4\i°/

0 » Virovitica vármegye ... 14-a'/« * 14-i°/

0 » 5**